Vörösiszap: folyamatosan figyelni kell a kutakat
Befejezte előzetes vizsgálatát a Magyar Tudományos Akadémia reggel kiküldött, terepi munkákban is gyakorlott kutatókból álló szakértői csoportja a vörösiszap-szennyeződés helyszínén.
A Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz. A szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett. A tudósok legfontosabb feladatként jelölték meg a meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos monitorozását a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követésével, amit a szakértői javaslat nyomán Pintér Sándor belügyminiszter azonnal elrendelt.
ilágűr Terhesség Múlt-kor LHC NASA népszerű tudomány magyar kutatók evolúció őssejtek 365 zöld tipp
Címkék:Kolontár,Devecser,környezetszennyezés,környezeti katasztrófa,vörösiszap
Vörösiszap: folyamatosan figyelni kell a kutakat
[origo]|2010. 10. 05., 19:21|Utolsó módosítás: 2010. 10. 06., 8:57|
16 komment
Címkék:Kolontár, Devecser, környezetszennyezés, környezeti katasztrófa, vörösiszap
eszközök:
Befejezte előzetes vizsgálatát a Magyar Tudományos Akadémia reggel kiküldött, terepi munkákban is gyakorlott kutatókból álló szakértői csoportja a vörösiszap-szennyeződés helyszínén.
Légifelvétel Devecserről
Ajánlat
- Hogyan lehet eltakarítani egymillió köbméter iszapot?
- Sok millió tonna vörösiszap van a Duna melletti tározóban is
- “Szerencse is kell a Duna megvédéséhez” - savakkal harcolnak a vörösiszap ellen
JÁTSSZ ONLINE!
Keresés
A Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően eljuttatta gyors helyzetelemzését és javaslatait a Kormányzati Koordinációs Bizottsághoz. A szakértők javaslatokat tettek a szennyezés lokalizálásának mikéntjére, az iszap továbbterjedésének megakadályozására a talajvíz folyamatos tisztítása és visszaforgatása mellett. A tudósok legfontosabb feladatként jelölték meg a meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos monitorozását a szennyezés vertikális és horizontális terjedésének nyomon követésével, amit a szakértői javaslat nyomán Pintér Sándor belügyminiszter azonnal elrendelt.
Az érintett mezőgazdasági területek védelmében további sürgető feladatként jelölték meg az iszap helyben történő semlegesítését, javaslatokat adva annak mikéntjére. Felhívták a figyelmet továbbá a közegészségügyi felmérés szükségességére az egészségmegóvás érdekében.
Németh Tamás, az MTA főtitkára elmondta: az első és legfontosabb feladat most az, hogy minél gyorsabban bekerítsék (lokalizálják) a körülbelül 800 hektárnyi szántót és legelőt, illetve körülbelül 3,5 hektárnyi lakott területet érintő szennyeződést. Németh elmondta, hogy ez a munka igen hatékonyan, szervezetten zajlik.
A szennyeződésnek jelenleg nincs utánpótlása, és egyes helyeken már megkezdődött a vörösiszap összegyűjtése és a tározó egyik ép kazettájába való visszaszállítása. Az érintett területeket folyamatosan monitorozni (figyelni) kell, ehhez például új talajvízfigyelő kutatkat telepítenek. Az eddigi adatok alapján remélhető, hogy a szennyeződés már nem fog jelentősen elmozdulni. A Torna-patak vizét is folyamatosan vizsgálják majd, ami hez jó alapot nyújt, hogy itt 2009-ben és idén is voltak vízminőségi mérések.
A kiömlött vörösiszapban lévő nehézfém-koncentrációról még nincs pontos adat (rövidesen várható), de remélhetőleg nem lesz túl magas, mert a tározóban ez az évek során leülepedett, így most nem juthatott ki sok belőle. Az MTA szakértői- és eszközkapacitását továbbra is a kormány rendelkezésére bocsátja, és részt vesz a munka folytatásában. Az első és legfontosabb, az emberek biztonságát szolgáló intézkedések után folyamatosan zajlik majd a környezeti károk részletes felmérése.
A három helyszínen 35-55 millió tonna vörösiszap található (forrás: MTI Sajtóadatbank, Google Earth)
Korábbi információk
Vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló csoportot küldött a kolontári katasztrófa helyszínére a Magyar Tudományos Akadémia. A szakemberek a helyszínen mérik fel a károkat és azokat a kockázatokat, amelyek a közeli és távoli jövőben az embereken és az épített környezeten kívül az élő és élettelen környezet elemeit - talaj, növényvilág, felszíni és felszín alatti vizek - érinthetik.
Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, a helyszínre igyekvő csoport tagja az [origo] kérdésére elmondta, hogy egyelőre ők is csak annyit tudnak a károkról, amennyi a médiából is elérhető, tehát nagyon kevés információ áll rendelkezésükre. Elmondta, hogy hasonló katasztrófa még nem történt Magyarországon. Az esetet a tiszai cianidszennyezéshez hasonlította, ám akkor a határon kívülről érkezett a szennyeződés. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy optimális esetben a károkozás nem fogja megközelíteni a tiszai cianidszennyezés mértékét. A szakértő szerint a károk mértékéről még korai volna nyilatkozni, sok múlik a gyors és középtávú beavatkozások eredményességén. Fontos, hogy a lehető legkisebb legyen a közvetlenül érintett terület, és ehhez szükséges, hogy minél előbb lokalizálják a szennyezést.
A katasztrófa helyszínén karsztvidék terül el, így elméletileg fennáll annak a veszélye, hogy a szennyezés bejut a karsztvizekbe is.