scifiponthumuhely

A Spirit marsjáró még mindig a homok fogságában van. A legújabb terv az, hogy saját robotkarjával fogja kiásni magát. Ha a művelet sikertelen lesz, a veterán űreszköz valószínűleg nem ússza meg a közelgő telet.

A Spirit rovert 2009 májusa óta egy laza szerkezetű homokdűne tartja fogságában. Kerekei hiába forognak, csak egyre mélyebbre ássák magukat a pergő homokban. A földi tesztpéldánnyal többféle módon is próbálkoztak már a mérnökök, hogy menekülési stratégiákat dolgozzanak ki - ám ezek a gyakorlatban eddig nem jártak sikerrel. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a robot jobb első kereke már régóta üzemképtelen.

A Spirit

Ha sikerülne elmozdítani a homok egy részét a bal első kerék elől, talán elindulhatna a rover - azonban könnyen lehet, hogy az ásás nyomán a mélyedésébe visszapereg a falról lehulló újabb homok. Mindezek közben közeledik a tél a Marson, és az egyre kevesebb napfény révén fokozatosan csökken a napelemek által termelt energia. A Spirit elmozdulása nem csak a kijutáshoz, de a téli hideg túléléséhez is szükséges: a napelemeket a rover megfelelő beállításával télen enyhén döntött helyzetben kell tartani, hogy optimális legyen energiatermelésük.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100118-robotkar-segithet-a-spiriten-talan-igy-sikerul-a-homok.html

Öt igen komoly hibát találtak az éghajlatváltozás kutatására létrehozott nemzetközi bizottság 2007-es jelentésében. Az anyag egyik fejezete azt írja, hogy a himalájai gleccserek 2035-re olvadhatnak el teljesen, holott ez a szám eredetileg 2350 volt. A dátum egy orosz hidrológus 1996-os tanulmányából származik, az IPCC tanulmányába pedig vélhetően elírásként, a számok felcserélésével került be 2035-ként.

Himalája, Baltoro-gleccser

A hibát az emberi éghajlatváltozás tényét elfogadó kutatók vették észre, köztük az IPCC említett jelentésének egyik szerzője. Graham Cogley, a kanadai Trent Egyetem gleccserkutatója a Science magazinnak írt szerdai levelében részletesen is felsorolta a kifogásolt fejezetben található tévedéseket.

Cogley mellett az IPCC kutatói is hangsúlyozták, hogy bár valóban súlyos tévedés csúszott a szövegbe, a teljes anyag ettől még hiteles maradt. “Mindössze arról van szó, hogy a himalájai gleccserek valamivel később fognak elolvadni.

http://www.origo.hu/tudomany/20100121-csak-2350re-fognak-elolvadni-a-himalajai-gleccserek.html

A vírusok meghökkentő, a korábban feltételezettnél sokkal gyorsabb terjedési módját fedezték föl brit kutatók. Kiderült, hogy a vírusok képesek “átugrani” a fertőzött sejteket, és így hamarabb tudnak újabb, még egészséges sejteket megfertőzni.

Korábban úgy gondolták, hogy a vírusok úgy terjednek, hogy belépnek a sejtbe, szaporodnak (lemásolódik az örökítőanyaguk és a fehérjeburkuk), majd kijutnak a sejtből, és az új vírusrészecskék további sejteket fertőznek meg. Ebből következően a vírusok terjedési sebességét az határozza meg, milyen gyorsan képesek szaporodni egy-egy sejtben.

Egy új tanulmány szerint azonban az úgynevezett vaccinia vírus (a tehénhimlő kórokozója, amelyből az emberi himlőoltást készítették) ettől eltérő és sokkal gyorsabb módon terjed. A londoni Imperial College kutatói élő videomikroszkópos technikát használva fölfedezték, hogy a vaccinia vírus négyszer olyan gyorsan terjed, mint amit a szaporodási rátája alapján lehetségesnek gondoltak.

A vírusfertőzött sejtekről készült videók feltárták, hogy a vírus sejtről sejtre “szörfözve” terjed, olyan mechanizmust használva, amely lehetővé teszi, hogy átugorja a már fertőzött sejteket, és a lehető leggyorsabban elérje a még egészségeseket.

http://www.origo.hu/tudomany/20100122-a-vaccinia-virus-gyorsabban-terjed-a-feltetelezettnel.html

A legutóbbi csúcstechnológiás űrteleszkóp felbocsátása óta az egy kilométernél nagyobb, Földet keresztező pályájú aszteroidát képesek vagyunk detektálni, mielőtt ideérnének. Ami annál kisebb, az egyelőre láthatatlan, pedig már egy 30-50 méteres objektum becsapódása is katasztrófát okozhat.

Január közepén egy nagyjából tíz méteres aszteroida közelítette meg [1] a Földet, a 2010AL30 kódnevet kapott objektum pályája legközelebbi pontján a Föld-Hold távolság egyharmadára volt bolygónktól. Bár méreteinél fogva nem okozott volna katasztrófát, ha 130 ezer kilométerrel közelebb jön (a 25 méternél nagyobb aszteroidáknál van esély arra, hogy ne semmisüljön meg, vagy legalább törjön darabokra a légkörben a súrlódás hatására), a 2010AL30 speciális pályája mégis felhívta a figyelmet a láthatatlan aszteroidák jelenségére.

A Föld pályáját keresztező nagyobb (legalább 30-50 méteres) aszteroidák nagy részét a mai technikával már jó eséllyel felfedezik a csillagászok, mielőtt a Föld közelébe érnének (más kérdés, hogy jelenleg semmit nem tudunk tenni egy esetleges ütközés elkerüléséért). A 2010AL30 keringési ideje azonban a Földéhez nagyon hasonló volt (a közelítés előtt 366 nap, most, a Föld gravitációjának pályamódosító hatása miatt 390 nap), ezért nem vettük észre. Alan Harris, a coloradói Space Science Institute szakértője egy autóversenyhez hasonlította a helyzetet, ahol az egyik autó csak egy kicsit gyorsabb a másiknál, így sok időnek kell eltelnie két lekörözés (esetünkben az aszteroida Föld-közelsége) között.

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2010/01/22/lathatatlan_aszteroidak_fenyegetik_a_foldet/

Új tudományterület született, a plazmonika, ez uralta a Utah állambeli Snowbirdben rendezett nemzetközi kvantumfizikai konferencia jelentős részét.

A konferenciát, amelyen a lézerfizika és kvantumfizika vezető szakemberei vettek részt, az idén negyvenedik alkalommal rendezték meg. Magyarországot ketten képviselték, Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke mellett Varró Sándor elméleti fizikus vett részt a rendezvényen. „A fény segítségével a fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra lehet kényszeríteni, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást. Ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál” – magyarázta Kroó Norbert az új altudományt. Kroó munkatársaival a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében a világon másodikként kezdett el foglalkozni az „új típusú fénynek” nevezett felületi plazmonokkal.

Dr. Kroó Norbert

fény hullámhossza határt szab az optikai rendszerek felbontóképességének, hiszen ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossz fele, az egy pontnak látszik; ez a limit azonban nem vonatkozik az új típusú fényre, amelyben tetszőlegesen közeli pontokat is fel lehet oldani.

Ismertetése szerint a magyar származású Naomi Halas, a Rice Egyetem professzora már a gyógyításban, kúraszerűen is alkalmazza a felületi plazmonokat kemoterápiával együtt.

Dr. Naomi Halas

Szigetelő gömböcskéket vonnak be arannyal, majd a véráramon keresztül eljuttatják azokat a daganatba, amelyet megvilágítanak. A fény a gömböcskéken lokalizált felületi plazmonokat hoz létre. Ezek óriási elektromos tereket képviselnek, amelyek aztán szétroncsolják a rákos szöveteket” – hangsúlyozta a fizikus.

http://index.hu/tudomany/2010/01/22/uj_tudomanyterulet_a_plazmonika/

A hatalmas termetű erszényesek, röpképtelen madarak és hüllők, amelyek egykor Ausztráliát népesítették be, negyvenezer éve haltak ki, vagyis sokkal később, mint eddig hittük. Így mintegy ötezer éven át éltek együtt az emberrel, amely később kihalásukat okozta.

Régóta folyik vita az ausztráliai megafauna eltűnésének idejéről. A legújabb kutatásban részt vevő tudósok az óriások fogait vetették alá kormeghatározásnak, és eredményeiket a Science című tudományos folyóiratban publikálták. „Hosszú időn át nem tudtuk meghatározni a fosszíliák pontos korát, sem azt, hogy nagyjából mennyi idősek lehettek halálukkor az egyes egyedek, vagyis nem tudtunk kihalásuk idejére sem következtetni” – mondta Barry Brook, az Adelaide-i Egyetem paleontológusa a Reuters hírügynökségnek adott telefoninterjújában.

A legújabb, most alkalmazott egyik technika e gondok leküzdésére az urán-tóriumos módszer, amellyel meg lehet állapítani, hogy mikor épült be az uránizotóp a még élő állat fogába.

Erszényes oroszlán; a Földön valaha élt legnagyobb erszényes.

Az állatok kihalásának időpontja körüli vitát az indította el, hogy számos, ember által készített kőeszköz társaságában találtak rá az óriásfajok fosszíliáira – például az Új-Dél-Walesben fekvő Cuddie Springsnél száz éve, majd harminc éve ismét.

http://index.hu/tudomany/kornyezet/2010/01/22/nem_sokaig_eltek_az_emberrel_ausztralia_oriasi_osallatai/

Egy, a romániai Nagyszeben (Sibiu, Hermannstadt) irattárából a múlt század hatvanas éveiben előkerült okmány és könyv igazolja, hogy az űrrepülést lehetővé tett többlépcsős rakétát, és harang alakú fúvókákat már 1551-ben is sikerrel alkalmazták.

A vonatkozó, Varia II 347. számú okmányra Doru Todericiu technikatörténész bukkant rá. Lényegében arról a Conrad Haas von Dornbach által írt és rajzolt, főleg rakéta- és tűzijáték-technikai, németnyelvű Kunstbuchról van szó, amely a “technikai tudományok művészetével” foglalkozik. A történész a románra fordított okmánykötegről Manuscriptul Sibiu címmel számolt be, szerzőként Conrad de la Sibiut jelölve meg.

Conrad Haast a németországi Dornbachból Ferdinánd császár csapatainak tagjaként vezényelték a törököktől fenyegetett erdélyi szász közösség megsegítésére. Haas a szász központ, Nagyszeben gondnoka, pénztárosa és eszközmestere lett. Utóbbi minőségében a raktárakat, szerszámokat és a fegyvereket is felügyelte. Eszközmesterként feladatának tekintette a rakéták fejlesztését is, amelyeket a pattantyúsok, a tüzérek elődei kezeltek.

http://www.mult-kor.hu/20100120_palinka_hajtotta_volna_az_elso_tobblepcsos_raketakat

Két égitest ütközött össze a Mars és a Jupiter között. A robbanásban sok törmelék szóródott szét, és ezt sikerült a Földről azonosítani. Az esemény biztonságos távolságban történt, de jól mutatja, hogy a kisbolygók térségében ma is vannak látványos események.

A Földünkhöz közeli, veszélyes kisbolygókra vadászó LINEAR nevű program megfigyelései során rögzítették a kérdéses sávot a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóöv térségében. A 2009. január 6-án felfedezett, P/2010 A2 jelzéssel ellátott alakzat egy üstökös csóvájára is emlékeztet, de helyzete alapján más hozta létre. A kisbolygóövben is akadnak üstökösmagok, azonban ezek többnyire a zóna külső részében jellemzőek - távolabb, mint ahol ezt az objektumot azonosították.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100120-osszeutkozott-ket-kisbolygo-csak-nehany-hete-tortent-a.html

Amerikai kutatók egy osztrák fejlesztőcsoport segítségével akarnak automata bálnafigyelő vitorláshajót építeni. Az önállóan közlekedő jármű a Csendes-óceánt járja majd.

ASV roboat

Mesterséges intelligenciájuk segítségével - a szenzorok által közvetített adatok alapján - bármilyen célt meg tudnak közelíteni. Az időjárási adatok figyelembevételével képesek kiszámolni az optimális útvonalat, és nemcsak felismerik, hanem ki is kerülik az akadályokat. Az osztrákok által kifejlesztett ASV roboat 2008-ban és 2009-ben is megnyerte a robotvitorlások számára rendezett világbajnokságot.

http://index.hu/tudomany/2010/01/19/robotvitorlas_vedi_a_balnakat/

A korábban becsült 42 helyett csak 29 millió dollárért kelhetnek el az űrrepülőgépek, ha működésük végén eladják őket. A legendás űreszközökért egyébként nem tolonganak az érdeklődők.

A NASA még 2008 decemberében hirdette meg a programot, amelynek keretében a használt űrrepülőgépeket múzeumok, iskolák és egyéb közintézmények megvásárolhatják. Akkor 20 érdeklődő akadt. A NASA most a korábban tervezett 42 millió helyett 28,8 millió dollárra csökkentette a “darabonkánti” árat. A költségek elsősorban a szállításból és a megfelelő klíma biztosításából tevődnek össze, amely a tároláshoz szükséges.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20100117-leertekeltek-az-urrepulogepeket-mar-29-millio-dollarert-megkaphato-egyikuk.html