scifiponthumuhely

Az amerikai Ohio államban lévő Columbus állatkertjében élő Colót gondozói egy tortával lepték meg. A majomcsalád többi tagja is kapott finomságokat a jeles napon.

Colo 1956. december 22-én született az állatkertben. Bár ízületi gyulladásban szenved, szíve a korábbi vizsgálatok szerint erős. A nemzetközi fajinformációs rendszer szerint Colo az első síkvidéki gorilla, amely állatkertben született.

http://hvg.hu/Tudomany/20091223_columbus_allatkert_gorilla_fogsag.aspx

A Szaturnusz kísérőjén, a Titán holdon amerikai kutatók ködöt észleltek. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az égitesten a folyékony anyaggal megtöltött tavak nem (csak) etánt, hanem metánt is tartalmaznak - írja a National Geographic.

Bolygónkon, a Földön a köd akkor keletkezik, amikor a nedves levegő hirtelen lehűl, és a pára azért jelenik meg láthatóan is, mert a levegő képtelen a vízgőzt megtartani. Ám a Titánon nem ez a helyzet. Ez az égitest a Naptól távoli Szaturnusz bolygó körül kering.

A holdon mínusz 200 fok a hőmérséklet, így nehéz tovább hűteni a Titán légkörét. Éppen ezért a tudósok most azt feltételezik, hogy a Szaturnusz holdján folyékony anyag érintkezik az ottani légkörrel.

http://hvg.hu/Tudomany/20091223_metan_etan_titan_kod_hold.aspx

Roger Wotton, a University College London (UCL) kutatója összevetette különféle repülő fajok testfelépítését olyan művészi ábrázolásokkal, amelyeken vallási és mitikus alakok szerepelnek, és megállapította, hogy sem az angyalok, sem a tündérek nem repülhettek.

“Ha pedig siklórepülést hajtottak volna végre, igen nagy sebességű szélre lett volna szükségük az elemelkedéshez, akkorára, amely egyszerűen felkapta volna őket, és semmi szükségük nem lett volna szárnyakra” - magyarázta Wotton. A kutató felidézte Giotto egyszárnyú angyalát; szerinte ez a merev szárny a siklórepüléshez alkalmazkodhatott.

“Ám ha csak siklanak, hogyan hajtogatják össze és szét a szárnyat, hogy az merev is maradjon?” - tette fel a kérdést a professzor. Az angyalok, kerubok és puttók olyannyira megragadják az emberek képzeletét, hogy egy tavaly nyilvánosságra hozott felmérés szerint például az amerikaiak többsége hisz bennük. A 36 ezer megkérdezett felnőtt amerikai 68 százaléka vélte úgy, hogy angyalok és démonok működnek a világban. Az angyaloknak a madarakkal ellentétben normál, emberformájú testük van, sőt a kerubokat és puttókat általában túlsúllyal ábrázolják.

A mitikus alakok izomzata sem hasonlítható a madarakéhoz - érvel a tudós. Az UCL Opticon című magazinjában megjelent dolgozatban Wotton kitér a sárkányok és tündérek röptének elemzésére is.

http://tudomany.ma.hu/tart/cikk/h/0/60337/1/tudomany/Egy_tudos_szerint_nem_repulnek_az_angyalok?place=srss

Az egész csendes-óceáni szigetvilág legrégebbi temetőjét tárták fel Vanuatun, Ausztráliától 1700 kilométerre keletre. Az őslakosok Tajvanról költöztek oda 3000 éve, kenukkal és vitorlásokkal.

Vanuatu

Összesen 71 fejetlen csontváz került elő a csendes-óceáni Vanuatu szigetén egy korallzátonyon felfedezett 3000 éves temetőből. A felfedezés óriási jelentőségű, ilyen régi leleteket sosem találtak még a csendes-óceáni szigetvilágban, és a vizsgálatok segítenek jobban felderíteni, hogyan népesítették be délkelet-ázsiából kiindulva az emberek a szigeteket.
A vanuatui csontvázaknak most éppen a DNS-vizsgálata zajlik, de azt genetikai tesztek nélkül is meg tudták állapítani a régészek, hogy jellemzőek voltak rájuk az ízületi problémák, és a fogszuvasodás, amit egyébként tipikusan a civilizált, elkényelmesedett ember népbetegségének tartanak. A testalkatuk és anatómiai jellemzőik alapján a szigetlakók Kelet-Ázsiából, legvalószínűbben Tajvan szigetéről származtak, ahonnan vitorlásokon és kenukon több ezer kilométert megtéve jutottak el az Ausztráliától 1700 kilométerre keletre fekvő Vanuatu szigeteire.

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2009/12/23/3000_eves_fejetlen_csontvazakat_talaltak_egy_csendes-oceani_szigeten/

A résztvevők szerint rosszul szervezett, káoszba fulladó koppenhágai klímacsúcson szó szerint az utolsó utáni pillanatban, az értekezlet pénteki lezárása után egy egyezmény elfogadásával sikerült elkerülni a teljes kudarcot.

A történelembe koppenhágai egyezség néven bevonuló megállapodást az USA, Kína, India, Brazília és Dél-Afrika képviselői szövegezték meg, a dokumentum Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár szerint talán nem az, amit mindannyian el akartunk érni, de fontos kezdőlépése a további egyeztetéseknek. Az öt ország akkor állt elő az egyezménnyel, amikor a csúcson részt vevő 193 országból 120 vezető delegátusai már elutaztak. A dokumentum célul tűzi ki, hogy a föld klímájának átlaghőmérséklete ne emelkedjen az ipari korszak előtti szintnél 2 Celsius-fokkal magasabbra és írásba foglalja azt a kezdeményezést, amely szerint a fejlődő országoknak 2020-ig évente 100 milliárd dollárt kell kapniuk klímavédelmi lépéseik támogatásara.

A szövegrész szerint a fejlődő országoknak erejükhöz mérten csökkenteniük kell kibocsátásukat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét, illetve építve a technológiai, pénzügyi és kapacitásbővítési támogatásokra, mérhető, ellenőrizhető és jelentésekbe foglalható módon. A “támogatásokra” szó után elhelyezett vessző az amerikai értelmezés szerint azt jelenti, hogy a fejlődő országok önálló klímavédelmi lépéseinek is mérhetőnek, ellenőrizhetőnek és jelentésekbe foglalhatónak (az ENSZ-zsargonban MRV-nek) kell lenniük, azaz nem csupán a fejlett országok megígért támogatásainak kell megfelelniük az MRV követelményének.

Az USA diplomatái Koppenhágában is hangsúlyozták ezt az álláspontjukat, kínai és mexikói kollégáik azonban továbbra is vitatják az értelmezésüket. Véleményük szerint amennyiben a fejlődő országok saját elhatározásukból tesznek valamint az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, akkor csak abban az esetben kell megfelelniük az MRV-nek, ha ehhez nemzetközi támogatást használnak fel. Ha nem kaptak pénzt a projekthez, akkor nincs betekintési joga a nemzetközi közösségnek.

A szócsata mélypontja akkor volt, amikor Szudán képviselője azt mondta, hogy a megállapodás kontinense számára felér egy holokauszttal.

A következő klímakonferencia 2010 novemberében lesz Mexikóban, az ENSZ főtitkára szerint addigra jogilag kötelező érvényű szerződéssé kell formálni a hét végén elért megállapodást. Szakértők szerint ugyanakkor az, hogy az Egyesült Államok és Kína döntő szerepet játszott az egyezség megszületésében, új helyzetet teremthet. A világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátója átveheti a kezdeményezést a világ klímapolitikájának formálásában, háttérbe szorítva az ENSZ kaotikus, terméketlennek bizonyult tárgyalási folyamatát.

——-
Hogy a konferencia eredménye a semmivel egyenlő? Itt egy lényegre törő vélemény, forrása:

http://www.vedegylet.hu/kepek/klimahalal.jpg

Kishazánkat tekintve rendkívül optimista térkép.

A cikk forrása:

http://www.sg.hu/cikkek/71634/az_usa_es_kina_kezeben_a_klimapolitika

Egy robot és egy majom lesz az utasa az első orosz Mars-expedíció űrhajójának. Előbbi ad enni utóbbinak, takarít utána, és azt figyeli, hogy éri-e olyan sugárzás, ami veszélyes lehet majd később az emberi űrhajósokra.

Először egy szimulált, majd egy valódi Mars-utazásra küldene [1] majmokat az orosz űrhajózási hivatal, hogy rajtuk tesztelje, a becslések szerint 520 napos oda-vissza út élettani hatásait. Az állatvédő szervezetek máris tiltakoznak.

Az orosz űrprogramban a nyolcvanas évek óta fontos szerepet tölt be a majmokkal való kísérletezés, először 1983-ban küldtek fel az űrbe egy majmot. Az európai űrhivatallal közös Mars-500 projektben [2] a Földön, szimulált körülmények között vizsgálják az utazás hatásait.

Két fázis, egy 15, és egy 105 napos, hat-hat önkéntes tesztalannyal már véget ért, a harmadik, 500 napos a tervek szerint 2010 elején kezdődik majd el.

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/12/23/majmot_kuldenek_a_marsra_az_oroszok/

Az Avatar című filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai műszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni őket, de a 2014-ben startoló új űrteleszkóp már képes lesz erre.

Az Avatar című filmben egy lakható, Pandora nevű hold szolgál a cselekmény helyszínéül. A bolygók körül keringő holdak lakhatóságának kérdése nem először jelenik meg a science fiction művekben. Az egyik legismertebb példa a Jedi visszatér, ahol az Endor erdőségeiben játszódik a történet egy része.

Az Avatarban megjelenő környezet tudományos szempontból is érdekes. Az exobolygók (Naprendszeren kívüli bolygók), főleg feltehetőleg az óriásbolygók körül keringő holdak közül több is olyan távolságban lehet csillagától, hogy felszíni viszonyai tartósan lehetővé tegyék a folyékony víz előfordulását. Érdekes módon az ilyen holdak adottságai a kisebb, gyengébb energiakibocsátású csillagok körül kedvezőbbek lehetnek az élethez, mint az ugyanezen csillagok körül, ugyanekkora távolságra keringő exobolygóké.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20091222-avatar-fantazia-es-valosag-az-exobolygok-vilagaban.html

Egy hetvenhat éves könnyűbúvárnak köszönhetően új levegőmintákkal gazdagodott az ausztráliai Melbourne tenger- és légkörkutató központjának (CSIRO) archívuma. Az 1968-ban megtöltött és utoljára 1970-ben használt palack nyolc évvel régebbi levegőmintákat tartalmaz, mint amilyen mérési adatokkal a kutatók eddig rendelkeztek.

A könnyűbúvár adománya ezt az időszakot bővíti ki nyolc évvel, hiszen a palackot 1968-ban töltötték meg, és a búvár 1970-ben használta utoljára. “A palackból vett levegő elemzése nem jelentett nagy meglepetést, hiszen nagyjából ezeket az adatokat vártuk. A minta azonban nagyon hasznos abból a szempontból, hogy ellenőrizni lehet vele azoknak a számításoknak az eredményeit, amelyeket eddig a jégbe zárt légbuborékok adataival végeztünk” - mondta az ABC hírportálnak Dr. Paul Fraser, a CSIRO munkatársa.

http://www.origo.hu/tudomany/20091222-1970es-levegot-adott-le-egy-buvar.html

A Caltech kutatói által kifejlesztett új megfigyelési technológia lehetővé teszi, hogy a nanoméretű rendszerekről gyors egymásutánban olyan képek készüljenek, melyek filmmé állíthatók össze. A módszer neve négydimenziós (4D)-mikroszkópia.

A tudósok egyre gyorsabb jelenségek rögzítésére törekednek. Még nagyobb a kihívás, ha az időbeli és a térbeli nagyítást egyszerre kell elérni. Az ultragyors jelenségek kémiájának kutatói az 1980-as évek végén érték el a femotszekundumos időfelbontást. A femtoszekundum a másodperc ezerbilliomod (10^-15) része, ennyi idő alatt a fény mindössze 100 nanométert tesz meg, ami egy nanoszerkezet vagy egy vírus mérete. Innen származik az ultragyors kémia neve is: femtokémia.

A femtokémia kifejlesztését az ultragyors lézerek megjelenése tette lehetővé. A kinetikai mérésekhez két lézerimpulzus kell. Az első a gerjesztőimpulzus, ennek hatására zajlik le a kívánt kémiai reakció. Ez monokromatikus impulzus. A második impulzussal az abszorpciót mérik, ezért ez széles és folytonos spektrumú impulzus. A femtokémia létrehozója, Ahmed Zewail kísérleteivel bebizonyította, hogy ezeknek a gyors lézerek alkalmazásával megfigyelhető az atomok molekulán belüli átrendeződése - ezért 1999-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat.

Zewail és munkatársai tehát a spektrum nagyon gyors felvételével érték el sikereiket femtoszekundumos kémiai reakciók megfigyelésében, az atomok és molekulák “röptében való elkapásában”, a módszer azonban nem adott információt a molekuláris átrendeződések térbeliségéről, a folyamat tér-dimenziójáról. Egy most kidolgozott módszerrel, a 4D mikroszkópiával azonban már 3D képeket kaphatnak az ultragyors fizikai és kémiai folyamatokról - a negyedik dimenzió alatt itt az időt kell érteni.

http://www.origo.hu/tudomany/20091222-femtokemia-negydimenzios-kepek-keszultek-az-atomok-vilagarol.html

Egy kutatók által távirányított amerikai robot-tengeralattjárónak sikerült megörökítenie az eddigi legnagyobb mélységben megfigyelt tengeralatti vulkánkitörést a Csendes-óceánban. A látványos tengermélyi tűzijáték képei még a kutatókat is lenyűgözték.

A Fidzsi, Tonga és Szamoa szigetek által határolt háromszögben elhelyezkedő West Mata tűzhányó kitörését májusban figyelték meg mintegy 1200 méter mélységben.

Mivel az ott uralkodó hatalmas nyomás “megszelídíti” a vulkánkitörést, a kutatók a lávaömlés néhány tízméteres közelségébe küldhették a Jason nevű robot-tengeralattjárót.

A Jason

A felvételeken látszik, amint a vörösen izzó tenger alatti kürtőkből nagy, olvadt lávabuborékok törnek elő a hideg tengervízbe.

http://www.origo.hu/tudomany/20091221-lefilmeztek-az-eddigi-legmelyebben-zajlo-vulkankitorest.html