scifiponthumuhely

„Egyszarvú”, ötszemű légy szállt virágról virágra a korai krétakor végén, 100 millió évvel ezelőtt a mai Mianmar (Burma) területén lévő dzsungelben.

A fura kinézetű rovart egy mianmari bányából előkerült borostyánkőben fedezték fel. A tudósok szerint 97-110 millió évvel ezelőtt egy fa ragacsos nedve borította be a legyet, megőrizve minden részletében a távoli utókor számára. A rovar, amely a keresztségben a Cascoplecia insolitis nevet kapta, a kutatók reményei szerint sokat elárul az őskori ökorendszerekről és az azokat benépesítő teremtményekről.

„Egyetlen eddig felfedezett rovar sem rendelkezett a Cascoplecia insolitis-hez hasonlatos szarvval. Az állatok között pedig nem ismert olyan, amelynek szarván szemek lennének” - hangsúlyozta George Poinar, az Oregoni Állami Egyetem zoológiaprofesszora, aki a most felfedezett légyről a Cretaceous Research című szaklapban számolt be.

http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/478205

Útnak indították szerdán az amerikai űrkutatási hivatal új típusú hordozórakétájának kísérleti példányát, amely kétperces repülés után, a terveknek megfelelően ejtőernyővel visszaereszkedett az Atlanti-óceánra.

Az Ares-I (Balról a negyedik) és napjaink többi űreszköze.

Az Ares 1-X a floridai űrközpontból szállt fel, többszöri halasztás után közép-európai idő szerint 16 óra 30 perckor.

A NASA azt tervezi, hogy ilyen hordozórakétákkal fogja Föld körüli pályára állítani az újgenerációs Orion űrhajókat is, amikor felváltják a kiöregedett űrrepülőgépeket. A Nemzetközi Űrállomásra a jelenlegi tervek szerint 2015-ben szállítanak vele először asztronautákat.

http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/478327

Egy 150 millió évvel ezelőtt élt kolosszális méretű tengeri ragadozó került elő Anglia partjai mentén. A Pliosaurusok közé tartozó kihalt hüllő koponyája 2,4 méter hosszú. Egy ember mindössze jókora falatot jelentett volna neki, de egy T. rexet is könnyedén elfogyaszthatott volna reggelire.

A példány méretei még a paleontológusokat is lenyűgözték.

A Pliosaurusok a Plesiosaurusok, vagyis a hatalmas testű, vízben élő hüllők közé tartoztak, amelyek abban az időszakban uralták a tengereket, amikor a szárazföldeken a dinoszauruszok élték a virágkorukat. Rövid nyakuk és hatalmas krokodil-szerű fejük volt, amely rendkívül erőteljes állkapcsokat és hatalmas borotvaéles fogakat tartalmazott. Terjedelmes testüket négy evezőszerű végtagjukkal hajtották előre a vízben. Táplálékukat főleg a delfinekhez hasonló Ichthyosaurusok alkották, de időnként más Plesiosaurusokat is szívesen fogyasztottak.

http://www.origo.hu/tudomany/20091028-tenggeri-szorny-pliosaurus-maradvany-angliabol.html

Indonéziai Szulavézi-szigete felett egy 10 méteres kisbolygó robbant fel két hete. A NASA a napokban közölte az esemény elemzését. A robbanásról filmfelvétel is készült.

Október 8-án, közép európai idő szerint hajnali 4 órakor egy kisbolygó lépett bolygónk légkörébe. Az objektum a légellenállás nyomásától biztonságos magasságban felrobbant, detonációja során 10-50 kilotonna TNT robbanásával egyenértékű energia szabadult fel.

Elizabeth Silber és Peter Brown (University of Western Ontario) bejelentése alapján a légköri robbanásokra vadászó infrahangdetektor-hálózat is észlelte az eseményt. A robbanásra Szulavézi-sziget déli része, Latteko város felett került sor.

A jelenséget egy 5-10 méter átmérőjű kisbolygó váltotta ki. A helybeli beszámolók szerint a lakosok hatalmas robajt hallottak, és először a legtöbben azt hitték, hogy repülőgép zuhant le, vagy hogy földrengés van.

lyen találkozókra a becslések szerint 2-12 évente kerülhet sor. Hasonló, de kisebb égitest nemrég Szudán felett semmisült meg, amelyet még a robbanás előtt felfedeztek. Bolygónk légköre a 25 méternél kisebb égitestek ellen véd minket a felszínen, az ilyenek a légellenállástól még magasan felrobbannak.

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20091027-kisbolygo-robbant-fel-indonezia-felett-biztonsagos-magassagban.html

Az emlősök, köztük is elsősorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.

Az Evarcha culicivora nevű, körülbelül 2 centiméteres nagyságú, ”vérszomjas” pók kizárólag Kenyában és Ugandában fordul elő, a Viktória-tó környékén.

Az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatói Robert R. Jackson, Ximena Nelson és munkatársai által a Viktória-tó közelében végzett laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a pók mindennél jobban kedveli azokat a nőstény moszkitókat, amelyek korábban embervért szívtak. A pókok zsákmánypreferenciájának vizsgálata azt mutatta, hogy amikor két azonos méretű rovar közül választhattak, az esetek 83 százalékában a vérrel teli nőstény szúnyogokat választották.

http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20091027-emberverrel-illatositja-magat-egy-ugropok.html

A BBC természetfilmeseinek először sikerült filmre vennie, amint 15 méteres, 40 tonnás hím hosszúszárnyú bálnák viaskodnak egymással, hogy végül eldőljön, melyik monstrum párosodhat a kiszemelt nősténnyel.

A hosszúszárnyú avagy púpos bálnák (Megaptera novaeangliae) általában az északi sarkvidék hideg, élelemben gazdag vizein töltik a nyarat, télre azonban több ezer kilométeres távolságot tesznek meg a melegebb, trópusi vizekhez. Bár itt kevesebb az élelem, a nőstények itt, a meleg vízben hozzák világra borjaikat. A hímek követik a nőstényeket, abban a reményben, hogy párosodhatnak velük

Jóllehet a hosszúszárnyúak a legismertebbek a nagyobb testű bálnák között, szexuális viselkedésükről igen keveset tudunk, párzani például soha senki nem látta őket.

http://origo.hu/tudomany/elovilag/20091026-hosszuszarnyu-balnak-harca-eloszor-vettek-filmre-a-jelenkor-legnagyobb-allatcsatajat.html

Különleges, mágnes-szenzoros egeret fejlesztettek ki magyar kutatók, melynek segítségével akár rendkívül bonyolult belső szerkezetű anyagok is egyszerűen vizsgálhatóvá válnak, mégpedig anélkül, hogy az anyagból mintát kellene venni, vagy bármilyen más módon fizikailag vagy kémiailag roncsolnánk. A “kíváncsi egér” egy számítógépes program segítségével ráadásul háromdimenziós képet alkot az anyagszerkezetről.

Az eszköz a rendkívül könnyű kezelhetőség mellett lényegesen rövidebb idő alatt szolgáltat információkat a vizsgálandó területről, mint más eljárások. “A mágneses egér elméletileg használható lenne a gyógyászatban is, ezen a szakterületen azonban más képalkotó technikák, például a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), már kellően elterjedtek és kiforrottak. A fejlesztés során, éppen ezért inkább az ipari minőségbiztosításban, az olajiparban, illetve a repülésbiztonságban és az atomerőműveknél hasznosítható megoldásra törekedtünk” - mondta az [origo]-nak Dr. Gasparics Antal, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) tudományos munkatársa, aki két feltaláló társával, Szöllősy Jánossal és Farkas Tiborral együtt vett részt az eszköz megalkotásában.

Dr Gasparics Antal

http://origo.hu/tudomany/20091026-szamitogep-nincs-titok-a-kivancsi-eger-elott-magnesszenzoros-egeret-fejlesztettek.html

Carrie River szülészorvost a Földre toloncolják a Marsi kutatóbázisról; súlyos alkoholizmusa, gyógyszerfüggősége és skizofréniája miatt kényszergyógykezelésre ítélik. A vád szerint tudatmódosító szerek hatása alatt hármas gyilkosságot követett el, de mivel nem tudják egyértelműen bizonyítani a bűnösségét, pár év múltán felfüggesztik kezelését. Szabadulását követően Carrie-t tovább kínozzák a delírium okozta látomások, és ő képtelen bebizonyítani ártatlanságát az emlékeit elhomályosító amnézia miatt.

Nem érti, mi történik körülötte. Mi állhat a rejtélyes tárgyak felbukkanása majd eltűnése mögött? Kik üldözik, miért törnek az életére profi gyilkosok? Mi az a titokzatos erő, amely segíti őt a túlélésben, és miért érzi egyre határozottabban, hogy manipulálják és egy számára ismeretlen, végzetes játszma kellős közepébe csöppent? Mi köze mindennek a Down-kóros abortumokhoz és a NASA titokzatos kísérleteihez? És a legfontosabb kérdés: kicsoda ő valójában, ki az a Carrie River?
Eve Rigel kalandos regénye mellett több rövidebb írás is a közeljövő rejtélyeit firtatja, elképzelt életeket, elkerülhetetlen sorsokat mutat meg.

Kötetünk írásai között – hosszú idő óta először – a rajongók örömmel fedezhetik fel Gáspár Andrásnak, a modern magyar sci-fi egyik meghatározó egyéniségének novelláját is!
Tartalomjegyzék:

Eve Rigel: Delírium /regény/
Christian Crowe: A módszer
Michael Mansfield: Univer kegyelméből
Marco Caldera: Részek
Craig MacCormack: Idegenek a Zöld Pokolban
Joseph B. Skerin: Game over
Kim Lancehagen: A Sátánfióka
Gáspár András: A Kuchera átiratok
Megjelenés: 2009. 11. 20.

384 oldal

Ára: 2898 Ft

Elsősorban Eurázsia és Észak-Amerika sarkvidéki tájain költő madárfaj, a nyílfarkú halfarkas tetemére bukkantak a napokban a baranyai Oroszló határában

Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának irodavezetője az MTI-nek elmondta, hogy a település közelében a főút mellett bukkantak a nyílfarkú halfarkas tetemére, az állatot valószínűleg autó ütötte el. A hivatalos adatok szerint Baranyában eddig még sosem látták ezt a fajt.

Magyarországon is mindössze 18 alkalommal bizonyították előfordulását, főleg az alföldi halastavakon. 1967 óta a Dunántúlon csak egyetlen alkalommal figyelték meg, ezért is érdekes az oroszlói adat - tette hozzá Bank László.

http://hvg.hu/Tudomany/20091025_ritka_madarfaj_baranya.aspx

Az alagútépítés terén végzett új kutatások megkönnyítik az utak és a tömegközlekedési eszközök áthelyezését a városok felszíne alá - derült ki a legnagyobb ilyen témájú kutatási projekt, a Tunconstruct (Technology Innovation in Underground Construction) eredményeiből, amelyeket Grazban hoztak nyilvánosságra.

A projekt koordinátora, Gernot Beer Spanyolország fővárosát, Madridot említette példaként, ahol bizonyos útszakaszokat már áthelyeztek a felszín alá, a felszabadult területeket pedig parkokká alakították át. Hogy megakadályozzák az alagutakban a finomszemcsés por felhalmozódását, óránkénti hetven kilométeres sebességkorlátot vezetnek be, és megfelelő szűrőberendezéseket is felszerelnek.

A négyéves programban tizenegy európai ország és ipari cégek vettek részt.

http://www.stop.hu/articles/article.php?id=558713