A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.
Három, egymástól független megfigyelés együttesen mutatja, hogy a Holdon sok vízmolekula lehet - de nem folyékony, hanem ásványokhoz kötött, illetve gáz halmazállapotban.
A napfénytől mentes holdi kráterekben levő víz létezésének elméletét az 1960-as évek elején állították fel amerikai kutatók.
Hogyan maradhat meg a vízjég a sötét kráterek mélyén? Ha a hőmérséklet -200°C-nál alacsonyabb, akkor a jég szublimációja nagyon lassú, különösen ha egy porréteg borítja, amely megvédi a becsapódó meteoritoktól és a kozmikus sugárzás részecskéitől. A hőmérséklet mindenesetre valóban igen alacsony is lehet: a NASA nemrég jelentette be, hogy a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szonda friss adatai szerint helyenként -238°C is előfordul a Hold sarkvidékén.
Az LRO lézeres magasságmérő műszere készítette el a Hold déli pólusvidékének terepmodelljét.Hajsza a holdi víz után
A Holdnál - 2009.09.24. 09:35.
Van-e víz – persze nem folyékony – a Föld jó öreg, korábban csontszáraznak hitt kísérőjén? A Science magazin holnapi számában megjelenő cikkek szerint igen!
Ez az a kérdés, ami hosszú évek óta izgatja a kutatókat, s ami miatt nem is egy űreszközt küldtek mostanában a Holdhoz. Épp az új űrszondák révén lehet, hogy a kérdésre belátható időn belül megnyugtató (?) választ is kaphatunk. Ha találnak is jégre utaló jeleket, az még feltehetően jó időbe belekerül, mire a tudományos közvélemény is egyértelműnek fogadja el a bizonyítékokat. Az is meglehet, hogy a távérzékelt adatokat majd helyszíni mintavétellel kell megerősíteni (vagy megcáfolni).
A napfénytől mentes holdi kráterekben levő víz létezésének elméletét az 1960-as évek elején állították fel amerikai kutatók. Később felmerült, hogy a Naprendszer vízjégben gazdag kis égitestjei (például üstökösök) a Holdba csapódva sok vizet hordhattak össze az évmilliárdok során. Ha találnak is a felszín alatti jégre utaló „biztos” nyomokat, a nyersanyag kitermelése nem lesz egyszerű. További leszálló űrszondák, holdjárók sorát kell majd odaküldeni, hogy próbafúrásokat végezzenek, a helyszínen állapítsák meg a jég eloszlását és mennyiségét. Mindez technológiai szempontból sem ígérkezik könnyűnek! Eközben arra is érdemes gondolni, hogy a jeget ne csak nyersanyagnak tekintsék. Holdi „nemzeti parkok” kijelölésére is szükség lehet, hogy a Naprendszer korai időszakairól tanúskodó anyagot megőrizzék a tudományos kutatás számára.
Hogyan maradhat meg a vízjég a sötét kráterek mélyén? Ha a hőmérséklet -200°C-nál alacsonyabb, akkor a jég szublimációja nagyon lassú, különösen ha egy porréteg borítja, amely megvédi a becsapódó meteoritoktól és a kozmikus sugárzás részecskéitől. A hőmérséklet mindenesetre valóban igen alacsony is lehet: a NASA nemrég jelentette be, hogy a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szonda friss adatai szerint helyenként -238°C is előfordul a Hold sarkvidékén.
A legutóbbi fejlemények közül említésre érdemes még, hogy az LRO neutrondetektora (Lunar Exploration Neutron Detector, LEND) egyes déli sarkvidéki kráterek környékén gyengébb sugárzási értékeket mért. Ezt a jelenséget azzal magyarázzák, hogy a kozmikus sugárzásból származó nagyenergiájú neutronok a hidrogén atommagokkal kölcsönhatva lelassulnak. Ha pedig sok hidrogén van ott, akkor az akár vízmolekulákban megkötve is lehet. Egyelőre egy probléma adódik a magyarázattal: nem csak az állandóan árnyékban levő kráterbelsőkben tapasztalták a jelenséget…
Ugyancsak az LRO, annak lézeres magasságmérő műszere készítette el a Hold déli pólusvidékének alább bemutatott terepmodelljét.
(Kép: NASA / GSFC
A jelentős holdi vízkészleteknek a léte vagy nemléte végső soron meghatározhatja az emberes űrrepülés jövőjét is. Ha úgy tűnik, hogy számottevő, és esetleg kitermelhető víz rejtőzik a felszín alatt, az újabb érvet adhat a Holdra való visszatérést, a holdbázisok építését szorgalmazók számára.
A jelek szerint a Hold nem csak hogy az egész felületén „vizes”, de ez az állapot a Nap besugárzásától függően dinamikusan változik is. Nem csak külső eredetű (üstökösökből származó) vízről lehet szó, hanem a Holdon magán keletkező anyagról is. Az elképzelések szerint ebben a folyamatban szerepet játszhat a részben protonokból (vagyis pozitív töltésű hidrogén atommagokból) álló napszél, amely kölcsönhat a holdi ásványokkal. A regolit 45%-ban – más elemekkel kémiai kötést alkotó – oxigént tartalmaz. A nagy energiával, folyamatosan érkező protonok felbonthatják az oxigén kötéseit, és kapcsolódhatnak a felszabadult oxigén atomokhoz.
(Kép: University of Maryland / F. Merlin / McREL)
Az egyik felfedezés az indiai Chandrayaan-1 űrszonda mérésein alapul, amelynek felszíni egysége 2008 novemberében a Holdba csapódott.
Carle Pieters (Brown University, USA) és kollégái a távol-keleti szondán elhelyezett amerikai Moon Mineralogy Mapper detektor adatait elemezték. A berendezéssel a felszínről visszavert sugárzás színképeiben a 2,8 és 3 mikrométer közötti hullámhosszon mutatkozott elnyelés, ami a felszíni anyagokban lévő H2O és OH molekuláktól származik.
A fentiektől függetlenül a Cassini-űrszonda (évekkel ezelőtt) szintén készített nagyfelbontású színképi méréseket VIMS detektorával a Holdról, a Szaturnusz felé vezető útján. Roger Clark (US Geological Survey) ezeket a régi adatokat elemezte, és szintén a 2,8 és 3 mikrométer közötti hullámhosszakon talált erős elnyelést a spektrumban.
A Cassini
Egy harmadik űreszköz, a Deep Impact-űrszonda is végzett néhány megfigyelést a Hold mellett elhaladva.
Deep Impact
A fenti eredmények nem illenek össze a korábbi elgondolássokkal, melyek szerint a Hold kifejezetten száraz világ. Egyelőre pontosan nem ismert a H2O forrása, de a megfigyeléseket többen úgy értelmezik, hogy külső hatás segíti a vízmolekulák képződését
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20090923-viz-a-holdon-napi-ciklus-szerint-szarad-es-nedvesedik.html
