Fény helyett
——————————————————-
Ezzel a címmel jelenik meg a Könyvhétre Kovács Anikó első verseskötete.
Kovács Anikó az Aranylant egyik főszerkesztője.
2009. június 8-án hétfőn dedikálja kötetét 10-től 15 óráig
a Vörösmarty téren (Deák Ferenc utca sarok) a 4. számú pavilonban…
Nagyon szeretem Kovács Anikó verseit, de azon a napon nem tudok Budapestre menni.
———————————-
Aki arra jár, nézzen el oda.
És adja át Kovács Anikónak a Vén Muskétás üdvözletét…
“A könyvviteli programok fejlesztésében jeleskedő Kulcs-Soft Zrt. az első iPhone-ra megjelent szoftvere, a Bérkalkulátor, után most a kikapcsolódásra vágyóknak kíván kedveskedni. A Bookmania.eu-val közösen kifejlesztette az első magyar elektronikus könyv olvasót az okostelefonra.
Több könyvolvasó alkalmazás is megtalálható az iPhone-ra készült szoftverek kínálatban, de nem született még olyan, ami a magyar felhasználók olvasási igényeit elégítené ki. Alapvető probléma, hogy az eReaderekhez járó könyvek nem magyar nyelvűek. Ezt a piaci rést kívánja a Kulcs-Soft a Bookmania.eu-val karöltve kitölteni, ezért már a program megjelenésétől kezdve elérhetővé tesznek, olyan magyar nyelvű könyveket, mint: L.N. Peters – A populáris sárkányölő, Bálint Endre – A mérőhajó útja, és Baráth Attila – hiszek2 (verses kötet). A könyves portál év eleji pályázatának győztes munkáin túl más különleges funkciók is bekerülnek a későbbi verziókba.
A program megjelenése csupán a kezdet. A hírek szerint a készítők tervezik a könyvolvasó képességeinek bővítését is. A látványelemek csiszolása mellett új funkciók is bekerülnek a későbbi verziókba. A leglényegesebb ezek közül a bővíthető adatbázis, ezáltal például a Bookmania.eu-n publikáló alkotók saját írásai letölthetőek lesznek a telefonra.
Keress rá a KS-Reader-re az Apple Store-ban! Ez a kis kitérő azonban nem jelenti azt, hogy a Kulcs-Soft lemondana arról, amit a legjobban tud, ügyviteli programokat fejleszteni. Ezen kis kitérő után, újabb nagyszerű céges alkalmazások várhatóak tőlük.”
Eddig a hír a bookmania.hu-n.
Az én novelláskötetem az elsők között fog ilyen módon az olvasók kezébe kerülni.
Más kellemes meglepetés is ért.
A Kulcs-Soft Zrt. elnök-vezérigazgatója nem más, az egyik legkedvesebb ifjúkori cimborám, barátom, gimnáziumi padtársam, Kulcsár Tibor, akivel annak idején (Bp. Horváth Mihály tér, Fazekas Mihály Gimnázium, 1976-80) ádáz amőbacsaták ezreit vívtuk…
Cirka ‘81 óta nem találkoztunk egymással - remélhetőleg ezen hamarosan változtatunk.
Eddig itt élő interjúról sohasem beszéltem. A scifi.hu-n olvasható interjú-sorozatomról is csak egy esetben. Ez viszont lenyűgöző élmény volt, lehetetlen elhallgatnom.
————————————
Szabó Endre református lelkész ma este azon rendezvénysorozat keretében volt a beszélgetőtársam, ahol utoljára Nemere Istvánnal társalogtam a közönség előtt.
Tizenkét esztendővel idősebb nálam. ‘73 óta áll szolgálatban. Közben egy ideig önkormányzati képviselő is volt - a nagycsaládosok egyesületének képviseletében. Meg a pénzügyi bizottság elnöke.
Négy gyermeket nevelt fel. Mind értelmiségi lett. Egyikük egy országos intézmény vezetője.
———————————
Semmi papos sztereotípia sincs benne. Kedves és természetes.
Zseniálisan aktualizálja Jézus példázatát a szőlősgazdáról.
Az üzembe a munkanélküliek közül az első hétfőn felvettek tíz embert, a második hétfő újra tízet - és így tovább.
A fizetés eljöttével mindannyian ugyanazt az összeget kapták. Ekkor azok, akik a teljes hónapot végigdolgozták, háborogni kezdtek.
A magyarázat nem tanmesés-didaktikus.
Senki sem lett megrövidítve. Mindenkinek csak egy gyomra van.
Fontos és aktuális gondolatok.
Bő félóra alatt igen sok értékes gondolatot hallottam.
Háromféleképpen segíthetünk:
- humanizmusból
- vallásosságból
- hitbéli szeretetből
Meddig?
Humanizmusból?
- amíg áldozatot nem kell hoznunk
Vallásosságból?
- amíg áldozattal győzzük
Hitbéli szeretetből?
- amíg élünk
———————————
Lelkész Úr - köszönöm az interjút!
A hétvégén székesfővárosunkban jártam.
Indulás pénteken, hajnali négykor. Pogány havazás, a Wartburg alig indul. Anikó kivisz az állomásra. Az út nem látszik a hóesésben. Miért nem karácsonykor volt ilyen zegernye idő?
Anikót azonnal elküldöm; ha várakozik, erősen kétséges, haza tud-e menni.
Félórás zötykölődés a mukivonattal, aztán a pesti gyors.
A fülke fűtetlen és dohányzó. Egyszóval: tökéletes. A nemkívánatos elemeket száz százalékban távol tartja. Manapság már ritka tökély. Nem a fűtetlenség - fűtetlen kocsikat bőséggel üzemeltet a Magyar Államvasutak - csak a dohányzó szakasz kevés. És egyre kevesebb. Ennek van szezonja: nem a fűtetlenség és a szegénység a közellenség - hanem a dohányzás.
A nemkívánatos elemek bőszen tovaügetnek csomagtömkelegeikkel. Persze, nem állják meg hülye megjegyzés nélkül: “Büdös bagószag!” Ami nem fedi a valóságot, mert nem gyújtottam még rá, rajtam kívül meg egyelőre más utas nincs. Semmi dohányfüst, semmi szag. A negyedik idióta beszólásra rágyújtok, legyen mit kifogásolnia a nemkívánatos egyednek.
Várom a megfelelő útitársat. Hamarosan meg is érkezik; nem először utazunk együtt. A csaj jelnyelvi tolmácsnak tanul. Örömmel üdvözöljük egymást.
Pestig kellemes csevej.
*
Hazafelé bő két nap múlva. Várhatóan nem lesz kellemes. Olyan még nem volt, hogy egyazon úton oda is vissza is jó legyen a MÁV vonalán. Hiába is kívánok magamnak mindig fűtetlen dohányzó kocsikat.
Így is van. IC. Várhatóan tilos a dohányzás “az EU előírásai szerint”. Sebaj. Ezt még valahogy túl lehet élni.
Találok egy szabvány dohányzó kocsit. Az egész szakaszon csak egy fiatal pár. Remélik, hogy rendes normális dohányzó kocsi. Kétlem. Inkább lemegyek indulás előtt a peronra rágyújtani.
Persze, hogy nem. Tilos a dohányzás, mondja a kalauz. Pedig olyan szép kis dohányzó kocsi tiszta ülésekkel, kifogástalan hamutartókkal. Jelkép. Minden megvan, még sincs semmi. Csak a látszat. Van dohányzó kocsi, de nincs. Ahogy nagyban. Magyarországon sincs jólét és demokrácia, csak a látszata.
Ilyenkor leginkább aludni lehet. Ha hagynak. Ritka eset.
Itt elsőre nem jön be. Megjelenik a szokásos agresszív vénasszony özön csomaggal, körbekémlelő periszkópszemekkel. Valakinek rettegett anyósa. A vonaton tömérdek az üres hely, de neki valami perverz gyönyörűségtől vezettetve mégis a jobb sorsra érdemes volt dohányzó kocsit kell megszállnia anyósi zsarnoksága méltó kifejezéseként.
Elárasztja csomagjaival az üléseket, és terjeszkedik, mint a nehéz istenátok. Terebélyes ülepét üggyel-bajjal mellém suszterolja. Hely lenne bőven, nem reagálok a kihívó csörtetésre.
Hersenő zaj. Lehúzza a csizmáit. Lába már fenn a szemközti ülésen. Terjed a zoknipára. Szövetsuhogás. Szellőzteti terjedelmes alvázát.
Kedvelem a molettséget, de megvan a határa; ez itt förtelmes anyagpazarlás. Ebből két gusztusosan molett is kitelne. Jó a nagy popó, de ne viseljen akkora bugyit, mint a Lánchíd oroszlánjai.
Fújtat, krahácsol, zihál, mint valami túlhajtott dragonyosló.
Egyet tehetek. Aludni próbálok. Van néhány vonatokon kipróbált és jól bevált alvási pózom, itt szinte egyik sem alkalmazható.
Bőrkabátom az ablak széléhez, fejem a bőrkabátra. Szokásos gyors lazítás, elalvás.
Útitársam az oldalamat döfködi egy dühös jávorszarvas gyengédségével. Horkoltam, és ez őt szerfelett zavarja. Annyira zavarhatta, hogy közben jól beszorított.
Rendben van, en garde.
Néhány pillanatig látszólagos ébredés közben a feladatra koncentrálok.
Kérem szegény hölgy bocsánatát, de töredelmes vallomással tartozom. Sajnos, pszichiátriai kezelés alatt állok. Nem volt gyerekszobám, asztal körül kergettek, és az agyam valamelyik baloldali fekete sarka fenekében félelmetes vadállat lakozik. Higgye el, nem tehetek róla.
Ráadásul valamikor bokszoltam is, és a kezem még mindig a szorító reflexeire működik.
Szóval, ha még egyszer felkeltene…
Nagyon vigyázzon, kérem, nagyon vigyázzon. Valóban nem akartam betörni annak a szerencsétlen ápolónak az arccsontját, én valóban nem akartam betörni, az orvosok szerint nem is tehetek róla.
Jól megy. Még el is sírom magam. A többit hüppögöm. Én igazán nem akarom, de nagyon agresszív vagyok. Szóval, ha még egyszer felkeltene…
Látom az anyósi ábrázaton éledező vadállati riadalmat, és elégedetten befordulok.
Ziháló csatazaj. Anyóspajti összepakolja kamionnyi holmiját, és úgy porzik át a legközelebbi nemdohányzóba, mint a török Kinizsi vagy Prinz Eugen elől.
Nyújtózom.
Mostantól nyugodt alvás…
Nyugdíjas ismerősöm meséli elkeseredett arccal:
- A fiam összefogott tizenegy kollégájával, ismerősével; összepakolták a családjaikat, és Új-Zélandra költöztek.Azt mondták, menekülni kell, mert itt világháború lesz.
- Világháború?
- Elképesztően sok hülyeséget hordott össze! Világháború! Teljes összeomlás!
- Dehát, ha úgyis világháború jön, nem mindegy akkor, hogy Új-Zéland vagy Magyarország?
- Azt mondta, Új-Zélandon át lehet vészelni, de Európának vége.Teljes káosz lesz, zűrzavar és vérfürdő.
- Állása van Új-Zélandon?
- Dehogy van! Most éli fel az eddigi munkája eredményét! Sejtelme sincs, mihez fog kezdeni! Kijelentette: nem akar tovább közgazdász lenni!
Mit lehet erre mondani?
Valóban.
MIT IS LEHET ERRE MONDANI?