Fürjben nyúl - reneszánsz vacsora

• április
• 11

3 comments

Kétesélyes volt pénteken, hogy eljutok-e a Lucullus baráti társaság reneszánsz vacsorájára: a heti rohangálás végeztével úgy kidöglöttem, hogy fontolóra vettem az otthoni szunyókálás lehetőségét is. Ámde az utolsó pillanatban győzött a kíváncsiság és nyakamba vettem a várost, irány a Moszkva tér, onnan pedig a vár Bécsi kapuja, amelynek külső oldalán ott áll a Bonfini Kert, […]

Kiváló késői kínai kajálás

• december
• 14

4 comments

Kis időzavarba kerültem: a tegnap felrakott dedikálós anyag szombatról szólt, a mai pedig a péntek estéről. Érthető azonban a pénteki estéről szóló beszámolóm csúszása, ha belegondolunk, hogy ahogy egy huszonhat fogásos vacsora megemésztéséhez is idő kell, nos úgy a vacsora átgondolásához is időre van szükség. Mert a pénteki lucullusos kínai vacsora nem egy egyszerű eset […]

Lökd ide a sört - bajor módra

• november
• 3

3 comments

Elmaradtam kissé: kedd este van és én egy pénteki vacsoráról szeretnék írni. Persze ez nem azért van, mert eddig tartott volna a vacsora hatása (Gergő utána annyit morgott, hogy már soha többé nem lesz éhes), hanem egyéb elfoglaltságok miatt is, ám annyi el kell mondanom, hogy emlékezetes estében volt részünk.
A Chili bár egészen kicsi étterem […]

Spanyol konyha, csipetnyi Uruguay - Artesano

• október
• 20

6 comments

Megint csak az Artesano étterem volt a helyszíne a Lucullus október 17.-i vacsorájának, de az ígéretek szerint most tenyeres-talpas, amolyan falusiasan tapas-os menüsor várt ránk, nem pedig a kémiai laborok boszorkánykonyhájából kikerült mesebeli ételek sora. Nem volt az olyan rossz anno, sőt!, de most úgy gondoltuk Gergővel, hogy illenék jól is laknunk, mert egyikünk sem, […]

Fűszerek, húsok, saláták a Főnökben

• szeptember
• 25

7 comments

A Lucullus Baráti Társaság következő vacsorahelyszíne a Liszt Ferenc téren nyílt szír-libanoni étterem volt, az Al Basha (a “Főnök”). A nagy, kiülős éttermek sorának végén (a Király utcához közel) egy aprócskának tűnő homlokzatrészen van az étterem, én túl is szaladtam rajta, a szomszédhoz kukkantottam be a Lucullusosokat keresni. Miután visszairányítottak, a bejárat utáni lépcsősoron leballagtam […]

Vacsora az út mentén

• augusztus
• 30

23 comments

A görög konyhát senkinek nem kell bemutatni, annak ellenére, hogy kis hazánkban nem igazán van autentikus görög étterem, leginkább is azért, mert istennek sem olyanok az alapanyagok, amilyenekre szükség van. Csak hogy egy példát mondjak: igazi tzatziki salátát hazai joghurtból lehetetlen készíteni. Ezzel együtt, és azzal, hogy imádom a görög konyhát, egészen felajzott, hogy a […]

MettereM

• július
• 31

10 comments

Egyedül kéne élnem.
Hajnali, hosszu sétákon érlelnem magam.
Bor és – főleg! – szivar mellett
(mert a cigaretta a kapkodásnak
kedvez, sok rövidlejáratu tervnek)
lassan fürkészni ki
amit múltamnak
– éppúgy önmagamnak nevezek. Talán hasznos
volna regénybe fogni.

Petri György írta mindezt. Az M étterem nevében egy egész kötet Petri-vers van. Magyarázatok M. számára - 1971.
A Lucullus Baráti Társaság rendezte vacsoráról van szó megint. […]

Andalúz ízek, a gasztronómia és a kémia csodái

• június
• 21

4 comments

Andalúz vacsorára invitált minket tegnap a Lucullus Baráti Társaság az Artesano étterembe, a 6. kerületi Ó utcába. Az étterem külön ételsorral készült nekünk, mesterműveket ígértek és mesterműveket kaptunk egy olyan szakácstól, aki legalább annyira szakács, mint kémikus. Hogy mit is csinált az ételekkel? Hát nitrogénbe mártotta vagy például fogott egy olivabogyót, szétszedte, cseppfolyósította, ízesítette, kezelte, […]

Hosszú hétvége: csütörtök és Karib-tenger

• április
• 20

3 comments

A hétvége péntek estével kezdődött, amikor is a Csengery úti Himalaya és Maharaja indiai éttermekbe mentünk Kamper Gergővel a Lucullus Baráti társaság szokásos vacsoráinak egyikére, amely most Trinidad és Tobago ízeit volt hivatva megismertetni a gasztronómiai élvezetet kedvelőkkel. A szakács Jham Kulvinder Singh készítette el kalandos úton hazánkba érkezett alapanyagokból, melyben itthon ismeretlen fűszer épp […]

A belga szakácsművészet élvezéséről

• március
• 21

6 comments

Megint csak egy ételes blogbejegyzés következik, mivelhogy laza diétámat feladva a Lucullus baráti társaság egy újabb barátságos vacsorájára neveztünk be Kamper Gergely bahátommal. Ez esetben a belga szakácsművészet budapesti fellegvárába, a Philippe - a belga Étterembe látogattunk el. A fiúk a bétében már emlegették Philippe-et, egyrészt, hogy a leggyönyörűbb menüsort fogjuk látni, másrészt pedig a […]