SHEENARD MONDJA…
Minden, ami fennakad a rostán
Kerekasztal az elektronikus könyvkiadásról
- február
- 26
2:39 pm Gondolatok, Könyvek, Beszélgetések
Szerda este hatkor az Írószövetségben jórészt ismeretlen arcok gyűltek össze, hogy az elektronikus könyvkiadásról szóló kerekasztalbeszélgetést meghallgassák, illetve hozzáfűzzék véleményüket. Hárman ültünk kint az asztalnál: Nagy Lajos “bölcsész informatikus”, dr. Szesztai-Szép Eszter az Artisjustól, és jómagam. Lajos indított, moderátori felvezetője negyven percével szilárd alapot adott a témának.
A két és fél órás beszélgetés olyannyira szerteágazó volt, hogy kemény lenne most mindent összeszedni. Túllépek az elektronikus könyvkiadás kultúrtörténeti hátterén és a hazai kalózkodás (betyárkodás) pszichés hátterén, és most csak azt emelem ki, ami - szerintem - előttünk áll.
Az elektronikus könyvkiadás megnyugtató elterjedéséhez három dolog kell: 1.) az olcsó és jó technológiai háttér; 2.) a megfelelő jogi szabályozás; 3.) és azok a gazdasági modellek, amelyek az e-könyvek terjesztését nyereségessé teszik.
Az első ponthoz már közelítünk: a jelenlevők el is vitatkoztak azon, hogy idén és jövőre mekkora is lesz az e-book eladás robbanásszerű fejlődése. A robbanásban egyetértettek, csak a mennyiségben nem. A harmadik pontra kezdenek kialakulni különféle elképzelések (a fizetési módok, a lopás megakadályozása, a papíralapú könyvkiadással közös modellek… stb.), a második pont viszont közelében sincs semmiféle kidolgozottságnak.
Nem véletlen: az Artisjus nem igazán törődik az irodalommal, a zenei életben ezerszer nagyobb pénzek vannak, nekik a könyvkiadás jelentéktelen szelet csupán. Lajos említette a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) megalakulását, ám a Miszje eddig csak a közkönyvtári kölcsönzés díjából bírt lecsippenteni valamit. Ennyi… Láthatólag a magyar könyvkiadás még évtizedekig nem jön rá az e-bookban rejlő lehetőségekre, így marad a Posta, a mobilszolgáltatók, meg majd a textilgyárosok… A technológiai újítások régebben onnan indultak el… (Ez irónia volt.)
Szóval jogi téren van a legtöbb probléma: úgymint szerzők, műfordítók, kiadók részéről is rendezni kellene új dolgainkat (például, hogy az adathordozókból befizetett adóból nagyobb résznek kellene már visszajutnia a könyves iparágba), meg persze a kalózkodás bűntetésében a Btk-nak is változnia kellene.
Érdekes este volt, ami azon is látszódott, hogy sokan kibírták végig. Talán érdemes lenne részleteiben, több konkrétummal is megvitatni a témát megint - mondjuk könyvkiadókkal a színpadon.
17 comments
A 6. szóból egy “et” törlendő. A második sor első szavából egy “n”. Ugyanitt korrektori állásra jelentkezőket várunk. 
Posted by adeptus, on február 26th, 2010, at 10:25 pm. #.
Miről beszélsz? Nálam a második sor első szavából, ha kiveszem az “n” betűt, akkor “köyvkiadásról” lesz.
Nálad lehet, de én az én hozzászólásomról beszéltem. 
Persze most hogy belegondolok, ez is felbontásfüggő, mindenesetre nekem nincs eladó olvasóm.
Posted by adeptus, on február 26th, 2010, at 10:46 pm. #.
Érdekes lehetett, szívesen elmentem volna, de nem értem rá. Lehet, hogy jobb is, mert bilincsben vittek volna el…
Ez a jogi része izgalmas dolog. Nekem rengeteg e-bookom van. Egyért sem fizettem. Bedigitalizált, berekognitázott könyveket kaptam Wördben, ezerszám, ismeretlen személyektől vagy netről, és magamnak csináltam belőle .lit fájlt. Ezért mennyit kaphatok vajon!
Fura jelenség ugyanez a másik oldalról is, mert pl. Az Élet, a Világmindenség meg Minden iszonyú szerkesztetlen formában jelent meg az Új Vénusznál. A nyomdahibák és a fordítási bakik nagy része korrigálásra került a második, majd harmadik kiadásoknál, ám a neten a legelsőnek a pdf-verziója kering, mindenki számára ingyen elérhetően, (a Gús többi részével együtt), ami ráaásul csökkenti az igényt egy majdani negyedik kiadásra, pedig Adams elég jó “fejőstehenem” volt nekem, százezer forintoktól “esem el” emiatt, ami ráadásul ajándék pénz lenne nekem…
Posted by Chelloveck, on február 27th, 2010, at 12:36 am. #.
Chelloveck: isten ments, hogy ezért bárkit is elvigyen a fekete autó.
Voltam egyszer egy számítógépes bűnözéssel kapcsolatos konferencián, ami persze a jelenlévő jogkezelő szervezetek képviselőinek köszönhetően hipp-hopp szerzői jogos konferenciává vált. Jogászok, jogkezelők szépen elvitázgattak, hogy így a letöltők, úgy a letöltők, mialatt a meghívott informatika szakértő elmélázó mosollyal hallgatott egy darabig, aztán a végén hozzátette, hogy azt azért jobb, ha tudjuk, mennyien töltenek le (és fel) nagyságrendileg minden pillanatban…
Mondott néhány ötletet, miként lehetne a szerzők javára fordítani a mostani kész helyzetet (reklámként felfogni a letöltést pl.), az semmiképpen nem megoldás, hogy megpróbálnak utána menni a letöltőknek. Az ugyanis lehetetlen.
Az e-book olvasók forradalmasíthatják a könyvkiadást, kihagyhatók lesznek a terjesztők, azonban ha egyik percben letölthetővé válik egy könyv a kiadó honlapján - nyilván pénzért, a következő pillanatban már fent lesz ingyen is, ugyanolyan minőségben. A papír alapú könyv szép lassan kuriózummá, kivételes ajándékká válhat…
Sajnos vagy nem sajnos a letöltéseket lehetetlenség megakadályozni, és ha így van (márpedig így van), akkor nem a joghoz kellene görcsösen idomítani a felhasználókat (láthatólag nem megy), hanem a változásokat követnie (más megoldásokkal előjönni) a jognak.
Ez sokak szemében, főleg alkotásból élő emberek számára vérlázítónak tűnhet, és jól eljogászkodhatunk ezeken, de abba is bele kell gondolni, hogy a világ jelentős része még csak alá sem írta a szerzői jogi egyezményeket (tudtommal Kína sem…). Azt pedig öcsém mesélte, hogy Szíriában betévedtek egy CD boltba (!!!!), ahol az ÖSSZES másolt volt, és mikor megkérdezte, hogy eredeti nincs?, az eladó csóka vigyorogva, hadonászva azt mondta:
- Oridzsinnal, orridzsinnal koppi!
“A papír alapú könyv szép lassan kuriózummá, kivételes ajándékká válhat…”
Sajnos áránál fogva már most is az 
Jóval ritkábban engedhetek meg egy-egy könyvet magamnak mostanában, mint pl. tíz éve. Ez azért valahol szomorú…
Úgy tűnik, a könyvkiadók addig fognak totojázni, míg ugyanúgy járnak, mint a lemezkiadók. Csak éppen itt nem lehet a kieső bevételeket koncertezéssel és merchandizinggal pótolni.
Posted by adeptus, on február 27th, 2010, at 1:22 pm. #.
Jud: most a letöltések száma még alacsony, tényleg fel lehet fogni reklámként - akinek teszik a könyv, megvehetii papíron is. Ám amikor a könyv már csak e-bookban jelenik meg, és a kiadó oldaláról lesz letölthető minimális pénzért, nos, ha akkor teszi valaki fel ingyen a kiadó által lektorált, korrektúrázott, tördelt változatot - az kőkeményen lopás. Arra már nem lehet azt mondani, hogy jó lesz reklámnak.
Te azt mondod, a jog ne akarjon a tolvajokra lecsapni, találjunk valami más megoldást, mert az emberek (felhasználók) úgyis lopni fognak.
Hm. Érdekes gondolat.
Az e-book formátumban kiadott könyv ellopása a szerzői jog megsértése, és a kiadó vagyoni jogának megsértése. Mindkettő bűncselekmény - külön-külön is. Nem kiskapukat kell keresni, hanem büntetni kell itt is, mint máshol, áruházi lopás, betöréses lopás vagy egyéb esetekben.
Ezzel együtt például én nem támogatom a különféle korlátozások beépítését az e-bookba. Azt viszont igen, hogy ha bizonyíthatóan letöltötte valaki és ingyen felrakta a netre, akkor úgy kezeljék, mint bármely más tolvajt…
A végén megismétlem: ma még nagyon nem tartunk ott, hogy az e-book, mint egyedülálló kiadvány jelenejen meg, papíralakú háttér nélkül. De mire oda eljutunk, addigra tisztázni kellene sok dolgot. Többek között a szerzői-kiadói jogokat és a megsértésük esetében kiróható bűntetések mértékét.
Posted by sheenard, on február 27th, 2010, at 1:48 pm. #.
Szerintem egy lehetséges (rész)megoldás lehetne, ha maradna a DRM, de egy ebook licence nem egy, hanem mondjuk három készülékre szólna, amelyeken azokat aktiválni kéne. Ha pedig lecseréli a kütyüt a tulajdonos, a telefonos ügyfélszolgálattal meg lehetne beszélni a dolgot, és persze a régi eszközről le kéne szedni a könyvet.
Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy a szerzői vagy kiadói engedély nélkül elkészült, de jó minőségű ebookokat hogyan lehetne legalizálni, például bizonyos összeg eljuttatásával a jogok tulajdonosainak. Erre Dworkyll is utalt a beszélgetés során. kár lenne veszendőbe menni mindazt az értéket, ami - bár illegálisan - de már elkészült.
Na-na-na. Egyet ne felejtsetek el: az ilyenfajta lopáshoz csak akkor folyamodik az ember, ha megéri neki a fáradság.
A jelenlegi (hosszantartó) körülményekhez viszonyított irreálisan magas árak mellett: megéri.
A film, játék és zene ipar mind visítozik, hogy jaj-jaj, ahelyett hogy a magasan képzett szarértőik reagálnának végre a társadalmi változásokra, és stratégiát váltanának. Ugye, Artisjuss?
Amíg a jogi oldalon kizárólag a pénzről van szó, addig a tolvaj oldalon is arról lesz szó.
Ha majd azon kell elgondolkodnia a kódtörőnek-beszkennelőnek, hogy pár ojró nyereségért energiákat fektessen a lopásba; a letöltőnek, hogy pár ojróért drágábban jogvédett minőséggel és extrákkal ellátott példány birtokosa legyen, drasztikusan csökkeni fognak az ilyen esetek. Eltűnni persze soha sem fognak, de már nem lesz romboló mértékű a kiadói oldalon.
Ja és Sheenard: könyveid illegálisan lemásolt, digitális változataiból tízezer forintot jóval meghaladó érték van a gépemen.
Ne haragudj, de ennyi pénzt még a ruháztatásomra sem tudok költeni egy fél évben, nem hogy könyvre.
Tehát mások továbbra is ellopják, mert hasznuk van belőle, én meg továbbra is letöltöm, mert igényem van rá.
Rengeteg ilyen cikket elolvastam, és azt a végkövetkeztetést kell levonnom, hogy CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a jogászokkal támogatott oldal ragaszkodik a jelenlegi (számukra is kilátástalan) helyzethez.
“Te azt mondod, a jog ne akarjon a tolvajokra lecsapni, találjunk valami más megoldást, mert az emberek (felhasználók) úgyis lopni fognak.”
Valahogy sejtettem, hogy lesz, aki ezt olvassa ki belőle, pedig nem ezt mondtam, hanem azt, hogy mivel nincs meg a technikai feltétele a felhasználók ellenőrzésének, LEHETETLEN megakadályozni a le- és feltöltéseket.
Előszeretettel hasonlítják a szoftver és szerzői jogi károkozó tevékenységeket a betöréses lopásokhoz, mondván mindkét esetben vagyoni kár keletkezett, és a polgári, büntetőjogi felelősséget is könnyedén összemossák, de ez nem ilyen egyszerű.
Példának okáért a letöltés nem büntetendő cselekmény, és magáncélra a szerző engedélye nélkül is lemásolhatom a művét. Nem ez üldözendő, hanem az, ha a másolatokkal nyerészkedni akarok.
A feltöltés (megosztás) valahol a kettő között van, mert a feltöltő maga nem (feltétlenül) jut nyereséghez, tehát ha én ingyen megosztok valamit, az meghatározhatatlan mértékű veszteségként fog jelentkezni a kiadónál, de én magam nem jutok nyereséghez. A veszteség meghatározhatatlan, mert nem tudom megmondani, mekkora az az összeg, amihez az engedély nélküli megosztás nélkül jutott volna a jogtulajdonos. Az ingyenes feltöltővel szemben a bolti tolvaj közvetlenül valódi nyereséghez jut. Nem tudom, érthető-e a példa, hogy miért nem érdemes párhuzamot vonni szerzői jogot és más, “hagyományos” vagyoni jogot sértő cselekmények között.
A felhasználás, többszörözés, terjesztés joga a jogtulajdonost illeti, és ha valaki ingyen terjeszti (netre feltölti), azzal ő maga nem törekszik anyagi haszonszerzésre, a cselekménye - így fogalmaz a büntetőjog - máris nem tényállásszerű. Azt pedig megnézem, miként indítanak valaki ellen polgári jogi keresetet, hála az internet anonimitásának.
A feltöltők ugyanúgy utolérhetetlenek, mint a letöltők, ráadásul minden pillanatban kb. emberek milliói teszik ezt az egész földkerekségen.
Még ha egyszerűbb esetet is veszünk, ki bizonyítja be, hogy a gépemen lévő mp3 nem legális forrásból van? Ki bizonyítja be, hogy a másolt cd nem egy eredeti biztonsági másolata? Ki bizonyítja be, hogy a nicknév mögött rejtőző személy volt a tényleges feltöltő?
Ezek fényében pedig finoman szólva nevetséges ez a “tűzzel-vassal a felhasználók ellen” hozzáállás, mert a jogvédők egyszerűen nem győzhetnek.
Még azokat is nehéz megfogni, akik a vásárban nagyüzemben árusítják a kézzelfogható, cd-re, dvd-re kiírt másolatokat…
Valószínűnek tartom, hogy a jövőben az üres adathordozóra telepített jogdíjhoz hasonlóan a szerzői jogvédők kiharcolják (ha már most nem így van, nem tudom), hogy az internetszolgáltatók fizessenek valamekkora összeget (amit azok majd ráterhelnek a végfelhasználókra), mondván, az előfizető valószínűleg letöltésre is használni fogja az internetet.
Nem vagyok informatikai szakember, a megfelelő embereknek nyilván lesznek (vannak) ötleteik, de azt senki ne várja, hogyha fent lesz a neten egy ingyen verzió, akkor bárki is a pénzeset választja (főleg, ha a bolti ár sokszorosan meghaladja azt a lélektani határt, amit még felhasználó hajlandó lenne a termékért fizetni).
Szóval ez a kérdés sokkal bonyolultabb, mint hogy “zsebjogászkodjunk”, és élből elvessünk minden, a jelenlegitől eltérő megoldást, mert ami most van, szemmel láthatólag nem működik.
Tiszta sor Egy nyelvet beszélünk két akcentussal
A jelenlegi helyzet valóban nem jó. De pont ezért, keményebb fellépésre van szükség, nem harmadik utas megoldásokra, amik nem léteznek.
Most, pár évig még ellébecolgathatunk ilyen jogi szabályozás mellett, de amikor már a kiadó csak e-bookban ad ki könyvet, akkor már nem. Szerintem nem kell méregetni a tényállás kimondásához, hogy az illegális feltöltő a feltöltéssel mekkora kárt okozott, mert ha a tolvaj kikapja a táskát a kezedből az utcán, ha csak egy zacskó papírzsebkendő van benne, épp úgy tolvaj, mint ha örszázezer forintot tartottál a táskádban. Nyilván ezzel együtt sokan védekezhetnek a lopásnál azzal, hogy nem is volt kár (mert nem mérhető), ilyenkor jöhet, hogy először ejnye-bejnye, másodszor meg leülöd azt a két hónapot… Harmadjára meg azt a két évet…
A jognak meg kell találnia a lehetőségeket… És ezt megint nem a felhasználók elleni véresszájúsággal mondom, mert ismétlem: ellene vagyok minden biztonsági korlátozásnak. Hülyeség, úgyis feltörik őket, és az előadáson is elhangzott: azokat bűnteted vele, akik jogszerűen használják az e-bookot, szóval, akik a kiadótól készpénzért letöltötték.
De: ha nincs meg a megfelelő gazdasági modell mellett a jogi szabályozás, akkor pár év múlva azt vesszük észre, hogy nem lesz könyv a piacon, illetve szerkesztetlenül szar könyvek jelennek meg. Az irodalom (benne az sf) meg még nagyobb állami dotációra (ne adj isten, befolyásolással együtt) szorul, vagy célzott mecenatúrára, aztán kereshetjük a jó kis regényeket a neten, mert lószart nem fogunk találni.
Az írókat-szerkesztőket nem tudod koncerttúrnéra küldeni, mint a zenészeket, hogy az illegális letöltések miatt kieső bevételeit valahogy pótold…
Vagy ha el is megyünk, ha én énekelni kezdek, sokan ki fognak menekülni a teremből
Posted by sheenard, on február 28th, 2010, at 12:17 pm. #.
“Az írókat-szerkesztőket nem tudod koncerttúrnéra küldeni, mint a zenészeket, hogy az illegális letöltések miatt kieső bevételeit valahogy pótold…”
Igen, ez a baj, és a rádióban sem játsszák a novelláikat, amikből az igazi bevétel származik.
Valószínűleg érdekvédelmi szervezetet kellene létrehozni, ami csak és kizárólag a könyvkiadásban lévők közös jogkezelője lenne, és amelyik már most elkezdene megoldást keresni az e-bookokra.
Az érdekelne, Sándor, hogy szerinted mi a különbség aközött, amikor te letöltöd a 24 legfrissebb epizódját a netről, meg aközött, amikor Szabó Benő ifjú vásárosnaményi scifirajongó letölti a Beavatás szertartását.
Ne érts félre, én is nagyon szeretném, ha lenne különbség, de egyáltalán nem triviális szerintem, hogy mi az. Azt aligha hozhatjuk fel, hogy há mer Jack Bauer mellényzsebében több a zsozsó.
Há, többek között az, hogy máshogy nem láthatnám Jack Bauer nyolcadik napját, mert mire Magyarországra ér, már el is felejtettem, mi volt az előzményekben.�
És akkor vannak sorozatok, amiket sehogy nem láthatnék máshogy.
Komolyabban: ha elgondolkodsz, te is rájössz mi a különbség (előnyök és hátrányok), persze, ha nem csak kötözködni akartál Én a törvényi szabályozást addigra várnám, amikorra már csak (kiemelés szándékos!) e-bookban jelennek meg könyvek. Jelen pillanatban az illegális fel és letöltés ténylegesen inkább marketing.
Egyébirán Bauert is sugározzák, a letöltések másodlagosak abban az esetben is.
Posted by sheenard, on február 28th, 2010, at 4:53 pm. #.
Nem, sajnos tényleg nem látom, mi a különbség, és mivel kikerülted a választ, úgy sejtem, sajnos te se.
Esküszöm, hogy nem kötözködni akarok, ez nyilván nekem is fontos kérdés.
És én is letöltöm a 24-et, és én se töltök le könyvet.
Leave a comment!
-
Szívleld meg!
Kiemelt linkek
- Új bejegyzés
- SFblogs.net
- SFport.net
Jut eszembe. A T-Mobile nemrég meghirdetetett egy akciót, hogy akinek van valami T betűs előfizetése, az vehet tőlünk részletre ebook-olvasót. Amikor vadonatúj volt az akció, még csak írogattak róla, de akkor is inkább a készüléket boncolgatták. Érdemes lett volna erről is beszélgetni, igaz, hogy akkor talán zárásig sem jutunk a Trombitásba.
Posted by adeptus, on február 26th, 2010, at 10:23 pm. #.