10 évre

Megérkezett a Fidesz kampánylapocskája. Mivel mélységesen, így azonnal a postacsövünk melletti edénybe akartam dobni, de aztán mégis bevittem a lakásba - nem tudom, érdemes volt-e.

Ebéd mellé lapozgattam. Nem akarok kitérni arra, mi a véleményem a szórófüzetről, az igenemberek majd úgyis bólogatnak eleget… A 7. oldalra nyomottakon azonban felhördültem: mi az, hogy a Fidesz 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremt?? Mondta ezeknek valaki, hogy 4 éves kormányzati ciklusok vannak? Két időszak is csak 8 év, ők miért terveznek 10 évre? Vagy az 1 millió olyan szépen hangzik, hogy nem akarták az “egy év alatt 100ezer új munkahely” vagy a “négy év alatt 400ezer munkahely” felíratot odatenni, mert az nem vakít akkorát?

Vagy alkotmánymódosítás lesz soron és Magyarország ismét államformát vált? Kína nagy kommunizmusa is csak a császárságot hozta vissza…

Miféle gazdasági fellendülést várhatnék egy olyan… szervezettől, ami a 4 éves uralkodása után horribilis összeggel adós maradt pl a Postának, és ellenzéki pártként is hasonló nagyságrendű adósságot halmozott fel magának? Egy pártot nem tudnak egyenesben tartani, mit kezdenének az országgal?

Azt sejthetnénk, mit kezdenének a szomszédos államok a helyzettel. Szlovákia fejet csóvál, Ukrajna két kézzel tart távol, Románia most csendesnek hat, de a lábuk mellett ott pihen a pika…

Nem jó ez így.

Nem politikusok kellenének Magyarországnak, hanem államférfiak/államnők, de jelenleg a két kezem bőven elég, hogy megszámoljam őket - 12 évre visszanézve!

Áprilisban nagy győzelem várható. Szívesebben venném a “nagy csendes” győzelmet, mint a “nagy hangos” győzelmet “örömtüzekkel”…

Hm, hagyjuk. Kanadában hideg van.

Published in:Kategória |on február 26th, 2010 |2 Comments »

Vannak zsenik

Hihetetlen, amikor egy szöveg megtalálja a dallamát és utat tud törni magának a megfelelő emberen keresztül… Úgy a zeneszerző, mint az előadók érdeme is a Padlás Fényév távolsága. Kaszás Attilával is remek, Bereczki Zolival is egyedi, de sosem értettem, hogy bírják ki a végéig könnyek nélkül.

Nos, Tabáni Istvántól eddig semmit nem hallottam, a legutóbbi nemistudommicsoda úgy ment le, hogy egy percet sem láttam belőle - most említették, hogy tőle mennyire “ima”. Meghallgattam. És fogom még hallgatni. Jó férfiembert sírni látni. ÍGY jó.

Published in:Szürke hétköznapok |on február 25th, 2010 |No Comments »

Butácska izraeli dohányosok

A cikk teljes egészében a Nők Lapja Café oldaláról származik:

“A dohányzás és az intelligencia kapcsolatát vizsgáló tanulmány jelent meg izraeli tudósok tollából, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy az alacsonyabb IQ-jú személyek hajlamosabbak a dohányzásra.

A kutatást több mint húszezer újonc izraeli katona bevonásával végeztek kutatást a témában. Azért választották a 18 éves újoncokat, mert a hadsereg sorozásán kihullanak a rostán az értelmi fogyatékosok vagy komolyabb mentális betegségben szenvedők.

Mark Weiser és kutatócsoportja ugyanis megjegyezte, hogy miközben a dohányzás és az alacsony IQ közötti kapcsolat bizonyított, sok korábbi tanulmány gyermekkorban elvégzett intelligenciateszteken alapult, vagy mentális, illetve magatartászavarral küzdő embereket is bevont a kutatásba, holott mindkét csoport hajlamosabb a dohányzásra és közülük többüknek alacsonyabb az intelligenciahányadosa az átlagnál. A frissen publikált dolgozat kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egy csomag vagy ennél is több cigarettát füstöltek el naponta, átlagosan 7,5 ponttal kisebb intelligencia hányadossal rendelkeztek nemdohányzó társaiknál.
A nemdohányzók intelligenciahányadosa átlagosan 101 volt, azoké pedig, akik még a sorozás előtt kezdtek dohányozni, 94. A kutatók azt is megfigyelték, hogy minél nagyobb dohányos volt valaki, annál rosszabbul teljesített a teszten. A napi egy-öt szálat elfüstölők átlag 98-as IQ-val rendelkeztek, míg az egy csomagnál többet fogyasztók átlag 90 pontot értek el.

A tudósok arra is gondoltak: mi van, ha a dohányosok azért teljesítettek rosszabbul, mivel teszt alatt nem gyújthattak rá. Ezért külön felmérték, hogy mi a helyzet azokkal, akik 18 éves korukig nem cigiztek, és csak a katonaság alatt szoktak rá. De ők is kisebb intelligenciát mutattak a nem-dohányzóknál: átlag 97 pontot kaptak. Az újonc testvérpárok tesztjeit is összehasonlították, azét a hetvenét, ahol az egyik dohányzott, a másik nem. Átlagban itt is a nemdohányzók bizonyultak intelligensebbnek.

Az eredményeket a kutatók úgy értékelték, hogy az emberek nem a dohányzástól lesznek kevésbé intelligensek, hanem az alacsonyabb IQ-val rendelkezők egyszerűen hajlamosabbak a dohányzásra.”

Engem kicsit rémít ez a 90 körüli érték… Fegyver van a kezükben, könyörgöm!

Published in:Szürke hétköznapok |on február 24th, 2010 |No Comments »

Vélemény

Újabb vélemény született Evellei Kata jóvoltából, amely a SF Szakosztály oldalán olvasható. Érdekes különbségek vannak az eddig megjelent kritikák között…

Érdekesség, de a Polldaddyn ráakadtam egy szavazásra (Melyik az év magyar sci-fi könyve?) - a Google dobta ki. Böngésszétek át! :)

…Ráakadtam a Mesetáron is a könyvre, méghozzá az Ifjúsági és kötelező irodalomhoz besorolva. Na, oda nem való…

Published in:Vér/vonal - Harc a létezésért |on február 19th, 2010 |No Comments »

Hogyan tovább? 2.

Holnap megyek harmadszorra “szakológushoz”. Az első alkalommal kiderült, hogy az interneten rosszul van megadva a rendelés időpontja - fél órával hamarabb zárt, pont amikor megálltam az ajtó előtt. A második alkalommal időben lettem volna ott, csak az orvos elment ebédelni, és nem is jött vissza, hiába várták a visszarendeltjei is. Akkor kb negyedórát beszélgettem az asszisztenssel, tőle szedtem fel infókat, majd 40 percet vártam a szociális gondozó előtt, hogy beszélhessek a “nagy” védőnővel. Vele is elvoltunk vagy fél órát, tőle is szedtem infókat, és kiderült, hogy még eléggé képben vagyok ebben az ügyben. Read the rest of this entry »

Published in:Szürke hétköznapok |on február 15th, 2010 |10 Comments »

Hogyan tovább?

Gabi január elejétől kollégista. Olykor hazanéz, olykor telefonon is beszélünk, de általában nincs itthon. És elmúlt 18 éves. Egyetemre készül. Olykor anglisztikára, olykor valami önkormányzatos-államosjogos valamire, bocs, de gyorsan elfelejtettem… Most éppen az iparművészetin gondolkodik és még valamin, amit Székesfehérváron oktatnak… Idővel letisztul. Van még 12 napja.

Újabban elég gyakran jut eszembe, milyenek voltak ezek a nagy emberkék gyereknek. Gabi, a fontoskodó, Petya a hatalmas szemű, fürtös szőkés hajú kiskutya, Zoli a férfiasan hallgatag… Read the rest of this entry »

Published in:Szürke hétköznapok |on február 3rd, 2010 |6 Comments »

Osztfők gyöngye

Tegnap tudomásomra jutottak a fiam félévi jegyei. Nem az ellenőrző által, hanem a kitöltött és kinyomtatott és aláírásra hazaküldött pályaválasztásis papírok által. Az ellenőrző még az osztályfőnöknél pihent…

A papírokba beletekintve először a düh jött, aztán a düh, majd a felháborodás. A férjem neve a régi telefonszámom lett, a telefonszámom pedig a férjem neve minden lapon. A továbbtanulásra megjelölt iskolákról és szakmákról is a megkérdezésem nélkül döntött az osztályfőnök. Bejelöltem a hibákat, a félévi jegyek ismeretében végre készre töltöttem a pár nappal ezelőtt megkapott pályaválasztási lapokat és összeraktam őket, hogy ha hazaér a fiam, visszavihesse a hölgynek. Hazaért, hozott egy másik papírt, mert az osztályfőnök észrevett az egyik lapon egy hibát, így az egyik lapon kijavította a cserét: a telefonszám és a párom neve végre a megfelelő helyre jutott! Csakhogy a hiba három lapon szerepelt és a telefonszám is a régi volt. Szeptemberben már az új telefonszám került az ellenőrzőbe és egy “Értesítések, kérések” szakasznál tett bejegyzéshez is, amit valahogy nem sikerült észrevennie… Read the rest of this entry »

Published in:Szürke hétköznapok |on január 29th, 2010 |6 Comments »

Fejhangon visítva

Egy parkolásról szóló videót néztem. Vannak benne mókás és emberi dolgok, fejvakarós esetek, de a LÉNYEG az utolsó 4 másodpercben hangzik el és én azóta visítok a döbbenettől. Pláne, hogy a Google is igazolta a fiatalembert…

A béna parkolás módszertana a címe a videónak, de ez már nem is érdekel!

A harmadszorra megrendezett Mangalica Fesztiválon volt az egyik érdekesség. Közben a fórumozóktól összeszedtem egy véleményt: “Tepertős nugáttal töltött étcsokoládé. Töpörtyűk, amiket ropogósra sütöttek, majd ezután karamellizálták, így hihetetlen ízek szabadultak fel. Mogyoróval és nugáttal összekeverték, majd nemes-keserű csokoládéval és fahéjjal bevonták. nyámmmm”

De parkolásból itt a másik véglet: http://www.youtube.com/watch?v=P7Eqn_BiQus

De ez se rossz annyira

No, jó böngészést :)

Published in:Szürke hétköznapok |on január 25th, 2010 |1 Comment »

Budapest, csütörtök

Bőrért kellett felmennünk. Elindultunk a bizonytalanba, hiszen a páromnak csak a csütörtök és a péntek volt a szabadnapja, és ahogy mérlegeltünk, inkább a csütörtök mellett döntöttünk. Az valamennyire előrelátható volt…

A szokott kb fél hatos vonat helyett busszal mentünk. Megszenvedtük, bár végig volt ülőhelyünk.

Pesten újdonságként ért minket a Stadion buszállomás. Miután kicsodálkoztuk magunkat, vettünk 6 fornettis kókuszos tekercset, tanulmányoztuk a térképet és elindultunk az egyik irányba. Az első keresztutcánál rájöttünk, hogy nem éppen a jó irányba tartunk, ezért korrigáltunk. Majd korrigáltunk és megkerültük a tömböt, visszajutottunk a fornettishez. Megindultunk a másik irányba, de belezavarodtunk a “Stadionok” feliratba, a szerintünk rossz oldalon lévő templomot jelölő keresztbe és a metrójelzésbe… A Kerepesi út sem volt mindig a helyén, pedig ott voltunk rajta… Végül kiderült, hogy másodjára már jó irányba megyünk, de az, hogy rossz oldalon, csak akkor, amikor elfogyott a járda a hídnál. Visszamentünk, majd a piros lámpánál átszaladtunk az úton, ott, ahol nem volt zebra - a környéken sehol! -, csak koszorúk a járdaszigetnél álló oszlopon… Read the rest of this entry »

Published in:Szürke hétköznapok |on január 16th, 2010 |2 Comments »

Influenza

2+2+1 Aszpirinnel sem tudtam levinni a lázát vasárnap délutántól hétfő hajnalig. Már csak vizesruházom és kb 20 percenként bemegyek hozzá, hátha változik valami. Tapintásra 38-39-es lehet a láza, de nem köhög, nem zilál, normális.

Valószínűleg azért fázott meg, mert pulóverben volt kinn tegnapelőtt az udvaron, hiába szóltam rá. Valószínűleg azért fáj a jobb karja és a jobb oldala is, mert magasugrottak és levervén a rudat általában rajta landolt.

De mi van, ha az influenzát kapta el? Végtagfájdalommal, magas, makacs lázzal, fáradtsággal és étvágytalansággal? Engedjem a többi gyerekemet iskolába? Egyáltalán, hogyan küldjem el az orvoshoz? Üljön a rendelőben akár csak 10 percet is, míg beszólítják az előre bejelentett időpontra?

Sose voltunk influenzások. Hiába tombolt az iskoláikban, egyik sem kapta el soha. Gabi egyszer beoltatta magát ellene, néhány napig rosszul volt, akkor megfogadta, hogy soha többet. Most is hiába volt lehetősége rá, nem vette igénybe. Egyik gyerek sem akarta. Mi sem.

A múlt héten, Miskolcon egy nő nagyon köhögött a buszmegállóban. Igyekeztem nem a közelében lenni. Jött a busz, reméltem, nem a Barcikaira száll fel - szerencsére a Varbóival ment el. Elgondolkodtam, mennyire könnyű a mostani helyzetben ellenszenvet érezni egy másik, láthatóan beteg ember iránt. A buszon csak a leszálláskor vettem észre azt a férfit, aki kettővel mögöttem ült. Láthatóan nagyon lázas volt, zsongó, nehéz fejjel. Két karja az előtte lévő székre támasztva, arra borult rá vöröslő arccal.

Nem hallottam köhögni az út során, ezért meglepett a látványa. Azóta nincs olyan hír, hogy Barcikán vagy a környéken lett volna ilyen megbetegedés - remélem, ezentúl sem lesz!

Nem tenne jót a páromnak, de nekünk sem.

Published in:Szürke hétköznapok |on december 14th, 2009 |5 Comments »

Kiemelt oldalak: SFportal Sci Fi & Fantasy Magazin, SFblogs.net - Sci Fi blog, SFport.net - a Sci Fi k�z�ss�g, Sci Fi hírek