Archive for the ‘Film, tévésorozat’ Category
Posted by merras on
november 13, 2009
Azt vettem észre magamon az utóbbi pár hónapban, hogy ha nagy ritkán tévézek, akkor cirka 90%-ban AXN-t nézek. Mire hazadöglök a melóból, pont kezdődik a Stargate Atlantis, közben jól meg lehet vacsizni, és ha még mindig fáradt vagyok, akkor jöhet egy kis Doktor House. Érdekes, de jó kombó. Néha jöhet egy-egy CSI is, mert miért ne, olykor elkapok valami más sorozatot is, amik egész pofásak - szerintem már túl sok is a jó néznivaló náluk, nincs időm nekem erre. 
Tegnap amúgy kaptam egy telefont a UPC-ből, mely szerint regisztráltam egy újságíróknak szánt kampányba, és úgy döntöttek, hogy nekem is adnak egy ilyen digitális, DVR-es, műholdas előfizetést egy évre, grátisz. Tök jó lesz, csak egyetlen problémám van vele, ebben sincsen AXN Sci-Fi, csak a normál AXN. Most már lassanként valamiféle lázadást kell generálni, hogy ha már van kimondottan sci-fi tévécsatorna, akkor azt lehessen is nézni.
Az AXN minden évben csinál egy születésnapi partyt, idén is megtették a dolgot, csak most összekötötték a Flash Forward promójával. Igen örvendetes és dícséretes, hogy alig 1-2 hónappal az amerikai bemutató után már ki is hozzák a sorozatot magyarul. Én még csak a pilotot láttam, de Sheenard már előrébb jár, és meglehetősen pozitív róla a véleménye.
Némi elegáns késéssel befutottunk mi is a bulira - a magam részéről még volt előbb egy SFportal Meetup is, mert miért ne torlódjanak fel a jó programok. Szerencsére közel volt a Főnix klubhoz az esemény, merthogy a Vörösmarty téri üvegpalotába tették az eseményt - még sosem voltam benne, csak Könyvvásárok idején közvetlenül mellette. Az emeletről baromi jó a rálátás a térre, nagyon jó a látvány.
Magáról a buliról két dolgot emelnék ki igazán - egy negatívat, meg egy pozitívat… az összkép amúgy nagyon jó volt, “hívjatok meg jövőre is, pls!”-kategóriás.
Mint a címben is már jeleztem, összefutottunk az évszázad leglúzerebb, legidegesítőbb és legbalfaszabb és legbénább mixerével. Davó barátunk, aki luxushajókon pincér, elvileg most vasárnap jön haza - hát megkérdem a véleményét a srácról. Az egy dolog, hogy becsiccsentett hülye libák úgy érzik, hogy betolakodhatnak a sorba, őket szívesen kivágtam volna, mint a taknyot - de hát ilyen típusú partykon mindig van belőlük egy kisebb kínálat.
Maga a mixer azonban olyan rohadt lassan keverte ki a koktélokat, hogy a jégtartóban kétszer is szétolvadt a bekészített jég, mire sorra kerültünk. És persze amíg előszerencsétlenkedte az újabb zacskó jeget, kibontotta, beborította a helyére, az még plusz idő volt. Láthatóan amúgy a tolakodós hülye picsákat jobban kultiválta, mint engem, de emiatt nem lesznek álmatlan éjszakáim.
Szóval, halál lassan kevergette ki a koktélokat, amihez az is hozzájárult, hogy egész egyszerűen nem találta a szükséges dolgokat. Bizonytalanul nézegette, hogy akkor most melyik palackból kéne töltögetni, hol is van a keverő… majd ennek megkoronázásaképp minden egyes koktélból szívószállal felvett egy kisebb mennyiséget, és megkóstolta, hogy sikerült-e. Amúgy meg be volt neki készítve külön egy koktél, amiből néha szopogatott - gondolom, az est végére ő is lazán berúgott, holott nem azért van fizetve.
Inkább fessél vazze, ahhoz nem kell sorbanállnunk.
Mire sorrakerültünk, addigra meg pont elkezdett játszani az AXN Band, ami viszont minden megpróbáltatásért többszörösen kárpótolt. Ez egy olyan együttes, ami az AXN munkatársaiból verbuválódott össze, és az AXN-es eseményeken zenélnek. Amennyire béna volt a mixer, annyira rohadt jól nyomták ők. Komolyan, fel kéne venniük valami CD-t, aztán legközelebb azt is betenni a meghívottaknak szóló ajándék csomagba. Aminek a tartalma idén a Flash Forward pilotját tartalmazó DVD volt, meg egy coool Flash Forwardos termosz, úgyhogy azért panaszra nincs ok így se.
Posted by merras on
október 25, 2009
Alapvetően tetszik a Stargate Universe. Tényleg más, mint az eddigiek, cseppet sem könnyed, bár megvannak a maga módján szórakoztató pillanatai így is. Az, hogy az SG-1, SGA rajongói közül egy csomó nézőnek nem fog tetszeni, az borítékolható volt - ez van.
Úgy látom, felnőttkorba lépett a Csillagkapu. Egyelőre legalábbis úgy tűnik, hogy az űroperás jellegű momemtumok, a nagy ellenségek, nagy harcok, űbercool harcosok (mint Teal’c vagy Ronon) nem jellemzik a szériát - inkább rámentek nagyon durván a hétköznapi problémákra és a karakterdrámára. Vége a gyermeki ártatlanságnak, és meg kell küzdeni a napi túlélésért.
Az SGU amúgy az első olyan sci-fi tévésorozat, amelyen nagyon látszódik, hogy a Battlestar Galactica rajta hagyta kéznyomát. Ron D. Moore eleve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megújítsa a televíziós science-fiction műfaját: maga mögött hagyja a technoblablák, a fényes, csillogó jövőképek és a nagyszabású űrcsaták világát. Realista, karakterközpontú drámát akart csinálni a sci-fi tévéből, és ezt tökéletesen meg is valósította. És mintát szolgáltatott a többi, újabb sci-fi sorozat számára is - ahogy ezt célul ki is tűzte.
Egy picit valóban BattleStarGate lett a Stargate Universe-ből. Fura, mert egyszerre bátor és egyszerre óvatoskodó is az, ahogy az alkotók megvalósították a sorozatot, legalábbis az első 5 epizód alapján. Read the rest of this entry »
Posted by merras on
szeptember 26, 2009
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy melyik volt az év sci-fi filmje, akkor komoly gondban lennék. A Terminator 4 katasztrofális volt, tehát az szerencsésen kiesett a szórásból, de akkor is választanom kellene a Star Trek és a District 9 között. A Star Treket csak négyszer láttam moziban, úgyhogy nem is számítok igazi rajongónak, a D-9-et nem valószínű, hogy akár másodjára is megnézném moziban (hacsak nem adják mondjuk fél év múlva is).
A Star Trek egy szerethető film: látványos, jó történet, és nagyon jól kitalált-eljátszott karakterek. A D-9-ben én nem láttam semmi szerethetőt - pont ettől nagyon jó. A Star Trek a Gene Roddenberry víziója szerinti emberiség legjobb arcát mutatja be - a District 9 pedig a mai valóság legsötétebb oldalát prezentálja. A Trek egy felemelő film, a D-9 lesújtó.
Mindkét mozi kitűnő a maga módján, mindkettőnek ott lesz a helye az original DVD-k között. A Star Treket valószínűleg továbbra is gyakrabban fogom nézni, de ez nem jelent értékítéletet a D-9-el szemben.
District 9 kritika az SFportalon.
Posted by merras on
május 8, 2009
Tegnap írtam egy Star Trek XI kritikát az SFportalra - nagyon-nagyon bejött nekem a film. Másfél héttel a premier előtt jött a lehetőség, hogy egy mini-cont szervezzünk a vetítés elé, ez nagyon gyors, és iszonyat fárasztó szervezést igényelt… pláne úgy, hogy ebből az időből 5 napot külföldön töltöttem, nem lehetőségem a távolból semmit sem csinálni. (Ritát kísértem el élete első FedConjára - erről a napokban jönnek beszámolók is az SFportalra. Szerencsére kitűnő előadók, kitűnő előadásokkal segítettek, Steve segített a technikai háttérben, Sheenard a szervezésben.
Szó mi szó, fárasztó volt megcsinálni az estét, de az új film komoly jutalmat jelentett számomra ezért cserébe. Engem totál lenyűgözött, pedig nagyon-nagyon más, mint az eredeti franchise tagjai. Fogták, kiszedték az eredeti Star Trek értékeket, és modern köntösbe öltöztették az egészet - és ez nagyon jól működik. Annyira jól, hogy vetítés közben megfordult a fejemben: a Star Wars most komoly konkurenciát kapott a mozivásznon, a Trek szerintem ezentúl moziban is képes lesz Star Wars szintű sikereket elérni. A további véleményem az SFportalon.
Posted by merras on
március 22, 2009
Nekiültem, hogy akkor én most írok az SFportalra egy komoly, jó kritikát a Battlestar Galactica sorozatról, mert ha van olyan tévéműsor, ami ezt megérdemli, hát az a BSG. De egész egyszerűen képtelen vagyok összeszedni a gondolataimat, sokkolóan jó sorozatról van szó.
Az biztos, hogy Ronald D. Moore egy nagyon-nagyon fontos mérföldkövet rakott le általában a sci-fi, és azon belül is a televíziós sci-fi történetében, és remélhetőleg nagyon meghatározó iránymutatásként is szolgál: hogyan kell tévében jó scifit csinálni.
Ezzel párhuzamosan szerintem túlságosan magasra dobta fel a lécet, amivel az az egyetlen egy probléma, hogy legalább egy tizessel öregebb leszek, mire ezt bárki képes lesz újra megugrani. Nagyjából egyenletesen jó színvonal, tényleg csak néhány gyengébb epizód csúszott be, baromi jó karakterek még annál is jobb színészekkel.
Csodálatos egy sorozat volt, és bizony nagyon fog hiányozni a hétről-hétre való várakozás, hogy mikor jön végre az új epizód.
