Jeges március
A tavasz, mint szépséges primadonna,
Udvarlóit várakoztatja még,
Mint rossz király régi birodalomba,
Visszatért hozzánk még a tél s a jég.
——-
Errefelé most hosszú volt a tél,
Láttuk dermesztő temető-varázsát;
És nem mindig hittük, miközben tombolt,
Hogy egyszer még megérjük távozását.
——
A tél, mint élettelen ráció,
Vagy mint egy pokolbéli hárpia;
Mindent megszüntetett - de vége már:
Gyerünk, tavasz - viszlát, entrópia!