Beküldve 2007, October 27.Comments Off
Odakint lassan levetik ruhájukat a fák, múlik egy újabb év, nem könyörtelenül, nem hangosan, csak úgy megint végetér. Hiába, a természet mesterien kezeli a születés és elmúlás drámáját.
Én meg ezen a remek kis szombati munkanapon, ami vélhetőleg egészségesen rövid lesz, a tegnapi sörözés utóhatásaként próbáltam a kávém fölött összeszedegetni a pár maradék agysejtemet, hogy munkára bírjam őket. De mind azt mondja, hogy minek, hiszen ez egy olyan rövid nap, nincs értelme bármi komolyabba belekezdeni. És valóban, mindjárt véget is ér, délre kihalt az épület. Ha sci-fivel akarnám kifejezni, azt mondhatnám, hogy a hétfők és a keddek amolyan többkötetes regénynapszerűek, a szerdák a kisregényekre hasonlítanak, míg a csütörtökök a novellákra. Közben mindenki a pénteket (vagy most épp ugye munkanap lévén a szombatot) várja, mert ezek a legrövidebb napok, amik után jön a várva várt hétvége. No de mi hasonlítható az ilyen nem sok értelme van dolgozni napokhoz a sci-fiben? Hát a legrövidebb sci-fi történetek kategóriája. [...]
Original post by sayed