Túl vagyok az első huszonnégy órán. Amikor tegnap este meghallottam a hírt, még semmi nem volt biztos. Túl vagyok a reménykedésen, ideges telefonhívásokon - Judit, Gyuszi, vedd fel, és ne haragudj, hogy ilyenkor zavarlak… -, túl a hitetlenségen, amikor a Bács-Kiskun megyei rendőrök megerősítették a halálhírt, aztán túl a tagadáson, hogy ez nem történhet meg. […]
Original post by sheenard
Ilyet nem érdemel senki. Nem érdemelnek meg a rokonok, a barátok, az érintettek. Senki. A kurva életbe, ilyen egyszerűen nincs, nem úgy történnek a dolgok, hogy reggel még beszélünk, aztán este meg jön a hír, hogy akivel beszéltél, az halott, ez nem járja, ezt nem szabadna engedni, az élet úgy ér véget, hogy megöregszel, aztán […]
Original post by sheenard
Nézem a Naplót, a téma a miniszterelnököt ért támadások. Nyilatkozik a fidesz-szóvivő, szijjártó péter, és nem azt mondja, hogy elitéljük a támadásokat, hanem szerinte ezek a támadások a megtámadott érdekeit szolgálják. Mintha bizony ebben a békés, miniszterelnökét szerető országban elképzelhetetlen lenne egy ilyen támadás.
Mennyire bizarr ez a világ?! Azon töprengek, vajon szijjártó mennyit használ ki […]
Original post by sheenard
Most néztem végig a 24 hatodik évadát, amelyben nyüzsögnek a kínaiak, na jó, nem végig, de a végén elég nagy a szerepük. Többször is elhangzik az utolsó részben, hogy Kína a jövő, és valljuk be, ebben van valami. Hatalmas potenciál szunnyad abban az országban.
A baj csupán az, hogy nem csupán gazdasági.
Már régóta pörög bennem ez […]
Original post by sheenard
Tamást holnap kórházba visszük, és megoperálják. Nyugalom – mondanám –, semmi komoly, csak egy orrmandula-műtét és két fülfelszúrás. Altatásban. Egy estét bent tölt és jöhet haza. De még sem tudom mondani, mert szülő vagyok. Szülő vagyok, akinek a szíve a torkába ugrik, amikor meglátja a fiát kórházi zöldben, és ott áll, amikor előkészítik a gyereket […]
Original post by sheenard
Ma megborotválkoztam.
Normális esetben ez nem olyan nagy szó, általában naponta megteszem, azonban mára már igencsak hasonlítottam a jicsinyi rablóhoz, ahhoz a bizonyos hírhedt és hírhedett Rumcájszhoz. Az elmúlt napokban ugyanis a szakállam csak nőtt és nőtt és nőtt…
Tudniillik A beavatás szertartása regény nyolcszázezredik határidején csúsztam át. Ezen határidők némelyikét a kiadó Galaktika, némelyikét én állítottam […]
Original post by sheenard
Tegnap elsuhant fölöttem az idei év első gólyája. Nem magasan, talán hat-nyolc méterre, kitárt szárnnyal, a csőrében egy gallyal. Első pillanatban meghökkentem, érdekes élmény, amikor egy hatalmas madár ennyire közel van, aztán láttam, hogy egy régi üzemi kémény tetejére száll le, és egy félig kész fészekhez hozzáilleszti a gallyát.
Először az jutott eszembe, hogy lám, itt […]
Original post by sheenard
Azért a Nokia még utoljára megszívatott. Hosszú évek során kikristályosodott, hogy mi ketten nem illünk össze, mert legalábbis nem bírom a használhatatlan, ócska, idegesítő telefonokat, és a Nokia az ilyen. Nos, miután az utolsó Nokiám tönkrement öt napos használat után, és elvittem becserélni (a típushibára persze a gyártó nem vállalt garanciát, de miért is vállalt […]
Original post by sheenard
A kutyagumi a városi lét egyik legidegesítőbb eleme. Sajnos kis hazánkban a kutyatulajdonosok nincsenek annyira kulturáltak, hogy papírzacskóba gyűjtenék kedvenceik potyadékát, mint azt nem egy német városban, kisvárosban láttam. És a város sincs olyan gazdag, hogy megengedje magának azt, ami nizzai utazásom során tapasztaltam: tudniillik kora hajnalban nagy nyomású locsolókocsikkal az egész várost letakarították, nem […]
Original post by sheenard
Nézem a magyart enyhén törő Uri Gellert, és csodálkozom, hogy egyáltalán még emlékszik valamire annak az országnak a nyelvéből, amely a kommunista racionalitás jegyében tagadta, hogy ő igazi parafenomén lenne (miközben a szovjet-oroszok állítólag még a sakkozók mellett is parafenoméneket alkalmaztak, hogy megzavarják az ellenfél gondolatait). Azon viszont nem csodálkozom, hogy a TV2 rántotta be […]
Original post by sheenard
