Kis magyar múmin-történet
Tove Jansson Muminbocs és az üstökös című műve apropóján

Mit szólna a kedves olvasó, ha, teszem azt, a Harry Potter következő kötetében Harry helyett Fazék Herolddal, Ron Weasley helyett Rontom Bontommal, Hermione Granger helyett pedig Tündi Bündivel lenne kénytelen találkozni? És ha mondjuk Dumbledore-t ezentúl Piton professzornak neveznénk? Talán a gyerekekkel együtt azon álmélkodnánk, milyen roppant kreatív a műfordító és lelkesen merülnénk bele a megújított szövegvilágba? Minden valószínűség szerint egy olyan olvasó sem lenne, aki zavartalanul és teljes beleéléssel fogadná be a felülírt hagyományokat. De mielőtt az olvasó halálra rémülne, elárulom, a hetedik HP-kötetben semmi nem változik a szereplőkkel - legalábbis ami a neveiket illeti… (more…)

Original post by muddler

Kis magyar múmin-történet
Tove Jansson Muminbocs és az üstökös című műve apropóján

Mit szólna a kedves olvasó, ha, teszem azt, a Harry Potter következÅ‘ kötetében Harry helyett Fazék Herolddal, Ron Weasley helyett Rontom Bontommal, Hermione Granger helyett pedig Tündi Bündivel lenne kénytelen találkozni? És ha mondjuk Dumbledore-t ezentúl Piton professzornak neveznénk? Talán a gyerekekkel együtt azon álmélkodnánk, milyen roppant kreatív a műfordító és lelkesen merülnénk bele a megújított szövegvilágba? Minden valószínűség szerint egy olyan olvasó sem lenne, aki zavartalanul és teljes beleéléssel fogadná be a felülírt hagyományokat. De mielÅ‘tt az olvasó halálra rémülne, elárulom, a hetedik HP-kötetben semmi nem változik a szereplÅ‘kkel - legalábbis ami a neveiket illeti… (more…)

Original post by muddler

Elhangzott az oxfordi Tove Jansson Konferencián

Ebben az előadásban a Múmin-könyvekről, mint a tündérmesék felülírásáról lesz szó. Mielőtt körüljárnánk, hogyan és vajon milyen megfontolások szerint használta fel és módosította a könyvek narrátora a tündérmesei motívumokat, néhány műfaji és koncepció-elméleti kérdést kell tisztáznunk. (more…)

Original post by muddler

Elhangzott az oxfordi Tove Jansson Konferencián

Ebben az elÅ‘adásban a Múmin-könyvekrÅ‘l, mint a tündérmesék felülírásáról lesz szó. MielÅ‘tt körüljárnánk, hogyan és vajon milyen megfontolások szerint használta fel és módosította a könyvek narrátora a tündérmesei motívumokat, néhány műfaji és koncepció-elméleti kérdést kell tisztáznunk. (more…)

Original post by muddler

A magyar példa (A néma tartomány)
Egy idézetet szeretnék felolvasni egy nem olyan rég megjelent magyar meséből:
“Csipke Józsikát egyszer csak körülvették a tündérek:
- Van a tündérkirálynőnknek egy húga és egy öccse- vágtak egymás suttogó morajába. - Mindkettőjük választott szerelmet magának! A fiú fiút választott a lány lányt, és mi nem tudjuk, mi tévők legyünk, kissé szokatlan ez, most akkor engedjük, ne engedjük, kérünk, dönts igazságosan!”
De Csipke egyáltalán nem vágott olyan aggodalmas képet, mint a tündérkék körülötte. (more…)

Original post by muddler

A magyar példa (A néma tartomány)
Egy idézetet szeretnék felolvasni egy nem olyan rég megjelent magyar meséből:
“Csipke Józsikát egyszer csak körülvették a tündérek:
- Van a tündérkirálynőnknek egy húga és egy öccse- vágtak egymás suttogó morajába. - Mindkettőjük választott szerelmet magának! A fiú fiút választott a lány lányt, és mi nem tudjuk, mi tévők legyünk, kissé szokatlan ez, most akkor engedjük, ne engedjük, kérünk, dönts igazságosan!”
De Csipke egyáltalán nem vágott olyan aggodalmas képet, mint a tündérkék körülötte. (more…)

Original post by muddler

A társadalmi nemek ábrázolásának változása
Nőtípusok
A tündérmesékben általában két nőtípus van: az egyik állandó alak a királykisasszony, vagy a fogságba esett lány, akit a hős, miután megment, felszabadít és magáévá tesz, aátléphet az Anya típusába, aki mindig szelíd, gondoskodó, de legfőképpen csöndes, háttérbe húzódó és alig tudni róla valamit A királykisasszony mindig védelemre szorul, önállótlan, passzív vagy ahogyan Freud mondaná: a reflektív libidó megtestesülése, akinek sorsa az anatómiájában van. A királykisasszony csak vár egy helyben, mint egy petesejt és készséggel rendelkezésre áll, ha beérkezik a sikeres spermium, ami a tündérmesék esetében a herceg (talán nem véletlenül fehér lovon). (more…)

Original post by muddler

A társadalmi nemek ábrázolásának változása
Nőtípusok
A tündérmesékben általában két nÅ‘típus van: az egyik állandó alak a királykisasszony, vagy a fogságba esett lány, akit a hÅ‘s, miután megment, felszabadít és magáévá tesz, átléphet az Anya típusába, aki mindig szelíd, gondoskodó, de legfÅ‘képpen csöndes, háttérbe húzódó és alig tudni róla valamit - legtöbbször meg is hal hamar. A királykisasszony mindig védelemre szorul, önállótlan, passzív vagy ahogyan Freud mondaná: a reflektív libidó megtestesülése, akinek sorsa az anatómiájában van. A királykisasszony csak vár (vagy alszik) egy helyben, mint egy petesejt és készséggel rendelkezésre áll, ha beérkezik a sikeres spermium, ami a tündérmesék esetében a daliás herceg (talán nem véletlenül fehér lovon). (more…)

Original post by muddler

A szexuális identitás ábrázolásának változása
Az identitáskeresést és önfelvállalást tárgyaló meséknek három típusát különböztethetjük meg. A típusok nem véletlenül váltakoznak a kronológia illetve a társadalomban bekövetkező változások szerint.
1.típus
Egyrészt vannak azok a történetek, amelyekben a hős a szocializálódást választja, és úgymond kinövi a vágyait – az azonos neműek közötti szerelemnek itt csak gyerekkorban vagy serdülőkorban van létjogosultsága, illetve csak nosztalgiával és titokban vágyakozva lehet rá gondolni. Ezekben a korai művekben természetesen még csak az elnyomottak nyelvén, implicit módon lehetett a témáról beszélni. (more…)

Original post by muddler

A szexuális identitás ábrázolásának változása
Az identitáskeresést és önfelvállalást tárgyaló meséknek három típusát különböztethetjük meg. A típusok nem véletlenül váltakoznak a kronológia illetve a társadalomban bekövetkező változások szerint.
1.típus
Egyrészt vannak azok a történetek, amelyekben a hÅ‘s a szocializálódást választja, és úgymond kinövi a vágyait – az azonos neműek közötti szerelemnek itt csak gyerekkorban vagy serdülÅ‘korban van létjogosultsága, illetve csak nosztalgiával és titokban vágyakozva lehet rá gondolni. Ezekben a korai művekben természetesen még csak az elnyomottak nyelvén, implicit módon lehetett a témáról beszélni. (more…)

Original post by muddler