Rémesen és borzasztóan képtelen vagyok a legtöbb dátum megjegyzésére, sokszor örülök, ha a közvetlen családtagjaim születésének és nevének napját nem felejtem el. Ebből következik, hogy sajnos előfordult már olyan is, hogy elfelejtettem. Viszont épp elég víz lefolyt már a Dunán ahhoz, hogy a környezetem megtanulja, hogy ezt nem szándékosan teszem és azért szeretem őket - […]
Original post by sayed
Hoppá… Kezit csókolom, viszlát, küldök virágot!
A kezdetektől fogva Obama a titkos favoritom, úgyhogy most örülök kicsit. Végre lezárult ez a hónapok óta tartó huza-vona a két demokratikus jelölt között, amivel sokkal többet ártottak a pártjuknak, mint amennyit használtak. Már csak abban reménykedem, hogy még csak véletlenül se fog alelnökségjelöltileg egyezséget kötni Obama és Clinton, mert […]
Original post by sayed
… amit az Élet nélkülem (My Life Without Me) c. filmben mondott Ann Leenek a kocsiban. Mellesleg ez a film 20-as a 10-es listán. Megnézni csak egy csomag 100-as papírzsebkendő kíséretében javaslom (különben megfulladnak az egerek), ennek ellenére viszont legszívesebben kötelezővé tenném mindenkinek. Vagy ezt már mondtam volna?
Original post by sayed
A féltékenység nagyon csúnya dolog, mégis tud megmosolyogtató lenni. Hogy mikor? Amikor például egy állat féltékenykedik. Azar cicám hithű sziámiként törvénybe foglaltan kezeli a tulajdonviszonyokat, azaz én az ő kizárólagos tulajdonát képezem. Ezt képes bármikor, bárkinek határozottan kifejteni, főleg amikor szegény, megárvult másik cicámról van szó, Ficakról, akiről az ex-nek kéne gondoskodnia. Ő nem az […]
Original post by sayed
You’re not Alone
Jó dolog ez a nosztalgia. Úgy két hete hallottam újra egy ATB számot és rájöttem, hogy még mindig tetszik. Le is töltöttem pár lemezt tőlük iziben. Azóta persze folyton ez szól (rosszabb vagyok, mint egy kisgyerek). Ez és a 9pm (Till I Come) nem eresztenek. Nem tudok lejönni a cuccról.
És közben folyton […]
Original post by sayed
Sűrűn szoktam mondani, hogy pár száz évvel ezelőtt engem tuti máglyán égettek volna el (de az is lehet, hogy valamelyik előző életemben tényleg megpörköltek, hogy ennyire rögzült ez a fejemben). Többek között ma már aztán tényleg magyarázkodhatok odabent, hogy nem is vagyok boszorkány, csak egy ínhüvelygyulladásos dzsinn. (McDonald novellája nem megy ki a fejemből)
Történt ugyanis, […]
Original post by sayed
Gary Moore egyszer azt nyilatkozta, hogy mindig is hard rockot fog játszani. Aztán kiadta a Still Got the Bluest, és azt nyilatkozta, hogy nem fog többet hard rockot játszani. Szóval vannak emberek, akik nem mindig hűek az elhatározásaikhoz. Én is ilyen vagyok, csak nem tudok úgy gitározni, mint Gary Moore. Azért mindenki megnyugtatására közlöm, hogy […]
Original post by adeptus
Végre itt van a nyár. Az embernek egyre kevésbé van kedve a képernyő előtt ülni, (különösen, ha még a munkahelyén is azt csinálja). Nekem eddig még elég aktívan telik. Voltam opera-előadáson, kiránduláson, randikon, sörözéseken. Tegnapelőtt Sonja baratnőmmel kimentünk a Kalapács koncertre is. Párszor még csajos mozizásokon is voltam, agyatlan romatikus vígjátékokat […]
Original post by fairylona
Nem tudom említettem-e már valaha, hogy imádom az idegen nyelveket. Nem tudom, hogy kell-e ilyesmit említenem egyáltalán, hisz aki ismer, az úgyis tudja, hogy sodorjon az utamba bármilyen idegent az élet, én valószínűleg perceken belül az anyanyelvéről faggatom és tanulni akarok tőle.
Ugyan a bejegyzés lényegéhez a következőknek - szokásomhoz híven -, semmi köze, viszont ha […]
Original post by sayed
Ma reggel a merlegre allva igencsak meglepodtem. Amiota nem fogyokurazom, fogytam meg ket kilot. Tulsagosan megszoktam a mertekletesseget, na meg megszerettem a salatazast. Pedig kezdek atallni a napi haromszori etkezesre (kettorol).
Egyebkent egy ideje mar ki vagyok bekulve magammal. Jol erzem magamat igy, ahogy vagyok.
Original post by fairylona
