http://www.esa.int/SPECIALS/Cassini-Huygens/SEMEM5T4LZE_0.html
Nekem úgy tűnik, hogy hullámjelenség… Ja, ja: a kör hatszögesítése. Valamilyen helyi erőtér deformálhatja. Persze ez csak találgatás.
Original post by apeiron
Készül az idei HungaroCon programterve: http://www.avana.hu/modules/news/article.php?storyid=4
Original post by apeiron
Sziasztok! Pár napja spam árasztja el a hozzászólásokat. Erről az ip-ről: 216.255.189.210 küldözget valaki/valami reklámokat, értelmetlen hozzászólásokat. Nem gond moderálni, mégis bosszantó. Kézrekerítené valaki (”élve vagy halva” — ahogy mondani szokták) az ip (216.255.189.210) mögött álló lélektorziót. Köszönöm! (Az első pár napban a 64.28.182.66 címről jöttek, később váltott. Ha a kettő nem lenne egy, akkor ezt a díszmadarat is körözöm!)
Original post by apeiron
A nanotechnológiák belopták magukat életünkbe… és ami van, az még csak a kezdet. Itt-ott a gondolkodásunkat is meg kell változtatni: például a felületi/térfogati hőtágulásnál, a hétköznapi szinteken, a makrovilágban bizonyos dolgokat/tagokat elhanyagolhatunk. A nanovilág méretrendszerében ezt már nem tehetjük meg. Vagyis a természet törvényei sem csak azért változnak, mert abban a nagyságrendben beköszön a kvantumvilág látásmódja is. Ám hétköznapi szinten is rá kell kapcsolni: a neten szétnézve pl. rengeteg anyag található rugalmas, teherbíró nano-szén-csövekről. Arról már kevesebb, hogy ma már nem itt tart ez a világ/technológia: ma már mesterséges izmoknál tart… Ugye nagy különbség? És ha már ezek a nanocsövek: ugye tudjuk, ha alakítani akarjuk, formálni (és ebben magyar eredmények is vannak, meghatározó eredmények), akkor ezt a formálást/programozást hibák beépítésével tehetjük meg. (Ugye sokszögek vannak ott, szabályosak, egymás mellett. Ha mondjuk a hatszögek világába beépítünk egy ötszöget/hétszöget, akkor a rend torzul, a sík törik/formálódik).
A Yale Egyetem kutatói most nanoérzékelőket/-szenzorokat hoztak [...]
Original post by apeiron
Harmadszor kezdem már el ezt most ideírni. Valamiért mindig elszállt. Ennek is lehet jelntése, ezért előzetesben lejegyeztem.
A hír röviden… 2001-ben egy új adót vezettek be a brittek. A benzines üzemű autókra, mert nagyobb a szén-dioxid kibocsátásuk — ami ugye terheli a légkört, növeli a klímabajokat. A dízeles autók kb. 20%-kal kevesebb szén-dioxiddal terhelik a környezetet. Be is jött: már 2005-re 21%-ka nőtt a dízeles autók aránya. De mégsem jó, ez sem jó! Mert most meg az derül ki, hogy igaz ugyan, hogy kevesebb a szén-dioxid, de ezek a dízeles masinák meg más, ún. kis-részecskék garmadájával töményítik a légkört. És ezzel az a baj, hogy számos légzőszervi és keringési betegség okai… halálforrások. Hmm? Akkor most mi legyen? Megfővünk? Vagy megfulladunk? Vagy???? Szóljon, aki tudja!
http://www.newscientisttech.com/article/dn10994-carbon-tax-turns-into-a-health-risk.html
Original post by apeiron
Az ember azt hiszi, egészségesen él: zsír nélkül süt és főz — és reménykedik a szívroham vagy az agyi érkatasztrófa (stroke) elkerülésében. (Megjegyzem: már, aki… mert én például, falun felnőve, és szokásaimat megtartva ma is jóízűeket eszem, mondván: ami finom, az nem árthat.) Igen, ám, de most meg amerikai tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony koleszterin szint rizikótényezőt jelent egy másik súlyos betegségnél, a parkinson kórnál. Szóval, kivédeni a bajt talán így sem, úgy sem lehet. Választhatunk csak, hogy szívroham végezzen velünk vagy parkinson nyavajában sínlődjük majd a végnapokat. (Amúgy volt már egy ilyen nagy marhaság. Sokaknak a C-vitaminról ma is a 60 mg-os napi adag jut eszükbe. A 60 mg az náci tudósok válasza volt arra, amivel még túl lehet élni. Aztán maradt. És rombolt, roncsolt generációkat.)
http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/6255717.stm
Original post by apeiron
Tavaszi telünk van. Akár még poénos is lehetne: kellemes, nyugis. Valahol mégis rémisztő. És nem is az, amiről mostanában tudós-elemzésekben és azokat citáló, tálaló cikkekben olvashatunk (pl.: http://hvg.hu/itthon/20070107_financial_times.aspx?s=200718nl). Mert nagy árvizek lesznek, ötszörös költség (értsd jól: Magyarhon nagy Alföldje úgy lesz tó, ahogy van pár éven belül, de más folyóink is mosnak majd el falvakat-vidékeket — csak az igazat még mindig nem mondják, szoktatnak csak a hírhez, a holnaphoz), meg Dél-Európában hőhullámok, és sokan halnak majd. A veszély azonban mégsem az ilyesmi: mert ez a nagy átlag, ez még számolható, erre még lehet készülni. A baj és a veszély az, hogy lesznek kiszámíthatatlan nagy kilengések… az éppen felmondófélben lévő jelen és a kihívást jelentő jövő közötti senki földje, a Nagy Káosz Kora az igazi gubanc. Létezik klímakrízis valahol-valamely SF-világban? Jó lenne agyalni ezen, és irodalmi megoldásokat is adni… egyrészt legalább azok legyenek, másrész meg én magam pl. hiszek a szintek [...]
Original post by apeiron
A minap olvastam itt az egyik blogban egy írást a kritikákról.
Azt gondolom, általában hozzászólást lehet írni. Hozzá az szól, aki átgondolja, úgy véli érti, nincs benne ártó, romboló szándék, ugyanakkor valami pluszt akar mondani (vagy valamit másként). A hozzászóló mindazonáltal nem szakértő, nem értőbb a szerzőnél, nem jobb… néha nem is rosszabb.
Kritikát csak jobb, értőbb lélek írhat. Aki emberségben, szakmában, értésben vagy részletekben magasabb minőségen áll. Érdekes, hogy aki méltó és hivatott kritikát írni, annak nem fontos ennek nyilvánvaló volta: rendszerint szerényen szól, hozzászólásként. Aki élcesen, hivalkodva, kritikaként ír, az rendszerint nem hivatott kritikát írni.
És van egy harmadik kategória. (Én magam már vetettem le weboldalról írásaimat e miatt.) Az ártó célzatú támadás. Nem is akarja sem érteni, sem átgondolni, újat vagy másként mondani pedig végképpen nem. Csak beszólni akar, tiporni, szemetelni. Nem érne szót, ha mindenki számára egyértelmű lenne kiléte… ám vannak felületesebb olvasók: és eme ártó-szemét-furmány a kritika professzori palástját hazudva magáénak ártó odavetésével sokat árthat [...]
Original post by apeiron
Vagyok… van a Világ, és vagyok én… egy külön világ. Ám ha a Világ nem volna, akkor én magam túlzón Minden lennék — Isten, a teremtés előtt. Létem értelme a Világ. És mit érne a Világ, ha nem lennének benne magamfajta tünemények, amik/akik megélik, amik/akik módosítják? Viszonyunk a tudat. Mi tudunk a Világról, és talán a Világ is tud rólunk. Hatunk egymásra — hatásaink szikráit hívjuk akaratnak. Szabad-e az akarat? Filozófusok rágódtak már ezen, könyvek százait olvasva és írva salatává… mert az embernek igénye van arra, hogy önmagát különlegesnek lássa, nevezhesse: akár szabad akarattal rendelkezőnek is. Volt itt már botrány és kiborulás. A Föld elveszett középpont lenni, és evolúciót förmedtek az emberre a tudós-nagyok. De a főbotrány, az ember végső kiborulása még csak most kopogtat. Az ember csak egy hús-vér gép, aki/ami mimetikusan táncolja csupán a tudatosság, az akarattal megrészegült szabadság táncát. A létről még semmit sem tudunk…
Kapcsolódó link: http://www.nytimes.com/2007/01/02/science/02free.html
Original post by apeiron
Az orvosi diagnosztika képalkotó eljárásaival a Wasingtoni Egyetem kutatói az agy jövőt látó/érző/kitervelő/megalkotó területei után nyomoznak. Az ember jövőteremtő lény — jelenünk nagyrésze is arról szól és attól függ, hogy látjuk önmagunk jövőjét, és azért teszünk… A kutatás lényegében azon alapszik, hogy összehasonlítanak sérült (akik balesetben elvesztették előregondolási, időben való tákékozódási képességüket) és egészséges embereket, agyakat — illetve azok képi megjelenéseit. Elhalványodó, foltosan széteső területek jelzik a különbségeket. A kutatás finomhangolásának eredményeképp pl. különbségséget tudnak tenni aközött, hogy valaki egy már megtörtént születésnapját idézi-e fel az MRI készülékben pihenve, vagy a soronkövetkező tervein agyal.
Kapcsolódó weboldal: http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/6216913.stm
Original post by apeiron
