http://www.esa.int/SPECIALS/Cassini-Huygens/SEMEM5T4LZE_0.html
Nekem úgy tűnik, hogy hullámjelenség… Ja, ja: a kör hatszögesítése. Valamilyen helyi erőtér deformálhatja. Persze ez csak találgatás.

Original post by apeiron

Koromsötét éjszakában ázik a világ, fekete áramlatai elmosnak minden formát és alakot, kevés fogódzkodót hagyva az amúgy is fáradt szemnek. Nincs odakint, sem idebent, csak a feketelyuk mérhetetlen gyomra.
Néha fájón berobban a semmiből egy autó, reflektorfényében zömök bowlingfigurák villannak fel, szép kettes sorokban, fejük egyszerre billen, szolgaként követve az út kanyarulatait. 
Mellettem Laja, orrnyergéig lehúzott sapkában, madafaka-zene csattog a fülhalgatójából, feje kicsit előrebillenve, talán már alszik. Na igen, a jó öreg nigger. Amint kitette a lábát, leszar mindent. Egyik pillanatról a másikra, mintha lenne erre egy külön kapcsolója.
Nekem nem megy ilyen gyorsan, de a többiek folyamatos sustorgása elzsibbasztja tudatomat, csendben bámulom az ablakot, ahogy egyre merészebben karcolgatja az eső. Cseppjei felvillanó szentjánosbogarakként mászkálnak az üvegen. Lassan kicsúszik gondolataim közül a munkahelyi feszültség, otthagyom darabkáit a hazafelé vezető úton…
Pontosan mielőtt végleg elmerülnék a csillogó esőcseppek szertelen játékában, és álomba pátyolgatna az ülés alól áradó meleg, fehér fények sora lobban fel a buszban, kíméletlenül összerántva pupillámat. Megérkeztünk.
Bágyadtan elbotorkálok [...]

Original post by flesy

avagy: Jocó meg a hadsereg
Már régóta járkál fejemben a gondolat, hogy utána nézzek a dolognak, és minap olvasgatva a blogokat - cOrpus és Péter hozzászólásait, menten nosztalgikus érzések támadtak bennem (ja, én meg a nosztalgia, hallom ahogy röhögtök), és elérkezettnek láttam az időt, hogy ránézek guglin az én jó öreg laktanyámra, vajh mi minden történt vele az alatt a hat év alatt, mióta málló falai között hagytam lyukas bakancsomat.
Hát, majdnem lefordultam a székről: Börtönt építenek belőle.
Muhahahahaha!
Ki másnak a laktanyájából csinálnának fegyházat, ha nem az enyémből? Még a könnycsepjeim is röhögtek, miközben előkotorásztam íróasztalomból a fehér, agyongyürködött borítékot, kivettem belőle azt a néhány, féltve őrzött fényképet, a becsíkozott zöld vászont, meg a kis fehér műanyag csillagokat. Nézegettem, simogattam őket - Jézusom, már hat éve ennek? -, és elhatározásra jutottam.
Nem is találhatnék jobb közeget ahhoz, hogy elmeséljem (nektek és magamnak) azt a kilenc hónapot, melybe egy egész élet sűrűsödött bele, kihívásokkal, szenvedésekkel, [...]

Original post by flesy

Készül az idei HungaroCon programterve: http://www.avana.hu/modules/news/article.php?storyid=4

Original post by apeiron

Kérlek, nézzétek meg és mondjátok el, mit gondoltok. Őszintén és komolyan.
http://films.thelot.com/films/9144
Köszönet,
cy

Original post by cyberina

Tegnap Március 15-e volt és egyben az év eddig legkontrasztosabb napja. Annyira két arca volt, mint a színház szimbólumának, annak a két maszknak. Egy nevetős és egy szomorú. Elmesélem. Délelőtt felhívott Szilvi, hogy szedjem össze magam, mert szeretne elrángatni a városban egy kicsit. Furcsállottam a dolgot, mert előzőleg a lelkemre kötötte, hogy 15-én ne merjem elhagyni a lakást, de természetesen engedtem a kérésének. Eljött hozzám, összekészülődtem, és nekivágtunk a városnak olyan dél körül.
Igaza volt. Gyönyörű, langymeleg, napsütéses tavaszi idő volt, kellemes illatokkal a levegőben. A Ráday utca szinte kihalt volt. Csendes és békés. Csak a Múzeum körút elejére, a Kálvinra érve találkoztunk egy kisebb tömeggel, és itt kezdtek feltünedezni az első Árpádsávos zászlók. Már ekkor elhatároztuk, hogy a lehető legnagyobb távolságot tartjuk mindenféle tömegmegmozdulástól. Végigandalogtunk a Váci utcán, majd kiültünk a Vígadó térre. Minden elég békésnek tűnt. Anyukák és apukák a kisgyermekekkel élvezték a napsütést, játszottak és ünnepelték Március 15-ét. [...]

Original post by norris

Petrovics, Petrovics, a jó édes anyád…

Original post by SFblogs.net - Kiemelt blogok

Régebben szerettem a márc. 15-i felvonulásokat. Akkor más dolgom se volt, mint elötte vízfestéket, kartont meg hurkapálcát vinni a suliba, és két napig gyártottuk a zászlókat veszettül.
(more̷

Original post by brod

Sziasztok! Pár napja spam árasztja el a hozzászólásokat. Erről az ip-ről: 216.255.189.210 küldözget valaki/valami reklámokat, értelmetlen hozzászólásokat. Nem gond moderálni, mégis bosszantó. Kézrekerítené valaki (”élve vagy halva” — ahogy mondani szokták) az ip (216.255.189.210) mögött álló lélektorziót. Köszönöm! (Az első pár napban a 64.28.182.66 címről jöttek, később váltott. Ha a kettő nem lenne egy, akkor ezt a díszmadarat is körözöm!)

Original post by apeiron

   - Kisunokám! Kisunokáááám!
   - ´gen?
   - Ülj le mán ide, hadd meséljen el öregapád egy réges-régi történetet…
   - Jaj ne, nagypapi! Már megint egy a talán sosem volt meséid közül?
   - Ez most teljesen más lesz.
   - De ugye nem kell majd megint az öledbe ülnöm, és dörzsölgetnem a lábadat? A múltkor is olyan furcsa arcot vágtál a végén.
   - Hallgass el te büdös kölök és ülj le ide, különben olyat lekeverek! Na, így jó. Kicsit balra… Szóval, hogyaszongya, ekképpen hangzik a mese:
   ˝ Egy nyári napforduló délutánján, lévén szó egy csütörtökről - noha akkortájt még nem alkalmazták a hetes beosztást, ezáltal nem voltak undorító hétfő reggelek sem (íjj de jó volt!) - vagy… vagy esetleg péntek délután? Talán vasárnap éjszaka…? Nem is egy nyári napfordulón, hanem télin…? Na mindegy, kissé elkoptak már az emlékeim, de azért te csak dörzsölj tovább kisunokám, hátha bemelegszem tőle…
   Szóval egy nagyon szép, nyugodt napon, mikor a szellő sem rezdült, moccanásmentesen [...]

Original post by flesy